Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-02-27
|- 9 -* Létszámalakulást vizsgálva; Az Összlétszámot nézve; ^_______________________________ 1957 .átlaga. 1958-ra tervezve, .íelonleg,__ Bécsi-utl Téglagyár 596 5|o 4 7 7I Csillaghegyi * 373 361 3o8 73 Északbudai " öl 477 4p4 J4 Újlaki " S26 883 848 31 Az Újlaki Téglagyár létszámtervében mutattoozó 1958.évi emelkedés a cserépgyártásra való átállás miatt 23 fő,valamint exklavátor beállítása miatt X O fö Északbudai Téglagyárnál szintén emelkedés látható^ mely a Borosjenői telepükön bevezetendő két műszak beállítása, valamint uj présház miatti létszámszükséglet. „ , ,, Általában még mindig tapasztalható helyenként a férfi-munkaerohiány,főleg kemencemunkások,azonban az egyéb ágazatoktól esetlegesen felszabaduló erőkből ezeket a hiányokat pótolni fogják a szezonidoszakra. ^ Meg kell említenünk az iparágban, valamint általánosan az epitoanyaglparban mutatkozó szakmai továbbképzés miányát, úgy a munkás, mint adminisztratív vonalon. Most már hosszú idő óta hem folyik semmifele továbbképzése a dolgozóknak, mely különös tekintettel a vállalati önálló gazdálkodás elvére, úgy a termelésben, mint az önköltségcsökkentés vonalán elérendő jé eredményekre feltétlenül kihatással van. Adminisztrációs vonalon jó szakmai munkával pl. naprakész állapotban tudják^tartani a könyvelést, s egyeb adatokat, melynek naprakészsége mindenkor időben mutatja, az esetleges hibákat, s ezeknek kiküszöbölése még időben meg tud történni. Az sem közömbös, hogy jó műszaki felkészültséggel és szakmunkasokkal, újításokkal sok többletkiadástól meg lehetne kímélni a vállalatot. Munkabérekkel kapcsolatos észrevételeink, vizsgálva a minisztérium által magadott átlagkereseteket, azt tapasztaljuk, hogy igen szilken merte az iparág a béralapot. Újlakinál pl. 1428havi átlagkeresettel szemben kifizettek 1647,-Ft. összeget. Globális relatív vizsgálatnál január hónapot vizsgálva, 1,1 &-os megtakarítás látható. Bócsi-uti Téglagyárnál január hónapban 1,6 ,.’~os túllépés következett be, mivel az uja.bb bánycsuszás következtében a sikló átépítésé vált szükseges^ sé, s ennek ébrráfordításait külön juttatásban nem kaptak meg. Sót a^bányaköltségeket, melyet 1958.1 .négyedére 900/tn Ft. összegben állapították meg, 7oo^Ft-ra csökkentette a minisztérium. A vállalatok nyersanyagellátása, általában biztosított. Szénnel jejfelelBen történik az ellátás, sót január ele jen sziiksegleten felüli mennyiségben is szállítottak szenet, annek ellenére, hogy helyen intézkedés is történt a szén ilyen arányú szállításának megakadályozására. A se6e^ya6ok, fogyóeszközök, valamint tartalékalkatreszek beszérzésénél az a sajátos helyzet tapasztalható, de ez nemosak a téglaipari hanem általiban kereskedelmi vonalon, hogy a megrendeléseket Jegnagpbbreszt visszautasítják, h fcáridőr© nem lehet számolni a leszállitásssal, s igy egyes szerzése igen nagy gondot okoz. Az egyes gyárak között csere folyik Q-tiy X • n n n a. 1 Itt látszik meg közre az a tény is, hogy a gyártó vállalatok /f’lef* melyek tervteljesitóse súlyra tonnára megy/ kisebb tetelek gyártásáról teljesen eltérnek, kb. azzal a példával tudjuk érzékeltetni, hogy az edénygyár csak 6-I0 literes lábosokat gyárt, kisebb lábasokat nem, mivel a torvteljesitése igy könnyebben elérhető, . , , Ennek következtében nemcsak a téglaiparban, hanem egyeb iparágakban is az anyagkészletek között nagy mennyis égket találunk egyes anyagokból, ha történetesen kapni pl. uvasat, nem csak a szükséges mennyiségben fog beszerezni a válMat, hanem tartalékot is figyelmbevesz, mivel a beszerzés igen hehézkea. • / * ‘‘........ tmmmmmK
