Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-02-27
í --------------------------------------,- 5 -Fentieken kivül problémája van az 0 .Hajógyárnak az anyagkerettel, amelyet egy kissé szűknek látnak, valamint a beruházásokkal, mivel összesen 3^0 ezer forint beruházási keretet kaptak 1958-ra. Meg kell említeni a fa minősége körüli nehézségeket, amely komolyan hátráltathatja a gyártást, A Szállitóberendezések Gyáránál 19^8.évben elsősorban a kétszeri át-állás fog nehézségeket okozni. Az év első negydében és a II , negyed elsz felében silókombájnt gyárt a vállalat, májustól junius végéig cséplőgépet, azután ismét silókombájnt, majd a IV.négyedévben újra cséplőgépet. A különböző igényeknek megfelelően, a termelést kénytelen volt a vállalat ilyen módon megszervezni, a kétszeres át-állás azonban természetesen önköltségre káros kihatással lesz. Komoly nehézséget jelentett ezenkívül már az év elején az, hogy a Texhnoimpex megrendelte ugyan a vállalattól az export silókombájno✓-s kát, azonban ezek átvételét loo db. legyártása után, cseh megrendelés hiányában egy időre leállitottSfe. és Így a vállalat egy' ideig súlyos pénzügyi helyzetbe került, mert a Nemzeti Bank azzal az indokolással, hogy népgazdasági szempontból rendeléssel le nem fedezett gyártásról van szó, a hitelt a vállalattól megtagadta. Ez a probléma jelenleg ugyan már megoldódott, azonban fel kell arra hivni a figyelmet, hogy a Technoimpex nem kielégítő munkája miatt, egy vállalat önhibáján kivül ilyen helyzetbe került . Komoly problémái lesznek 1958-ban a Fonógépe, lkat rész gyárnak is, amelyik^ eddig zömében alkatrészeket gyártott, azonban ebben a* évben már Jelentős súllyal uj gépeket fog készíteni és ebben az évben öt prototípust kell elkészítenie. Az át-állás miatt szakmunkás problémájuk és kooperációs nehézségeik is lesznek. A vasiparral kapcsolatban a KGM-ben bevezetett uj terv és prémium rend_ szerről: Az uj rendszer lényege, hogy a vállalatok részére az eddigi számos kötelező tervmutató helyett, csak az anyagkeretet, a beruházási keretet, az export és belkereskedelmi volument, a munkás- és alkalmazotti átlagbért hagyják jóvá. A többi terveket a vállalatok ezekre a kötelező számokra felépítve, legjobb belátásuk szerint építhetik fel. A reálisan feszített tervezés irányában ösztönöz az, hogy az uj prémiumrendszer szerint, a maximális prémiumot a vállalatok akkor kapják meg, ha a bázis szinthez elért fejlődést, terveikben előre meg is tervezik. Az uj terv és prémiumrendszer jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy az eddigi helytelen gyakorlattal szemben, a terveket az ac|ott anyaghelyzetre kell felépíteni, ami nyilvánvalóan a tervezést sokban reálisabbá fogja tenni. Ugyancsak a tervezés reálisabbá tételét szolgálja az*uj premiumrenszsr is, ami a vállalatokat a tartalékok feltárására ösztönzi . Természetesen az uj rendszernek a gyakorlatban való beválásához szükséges az, hogy a rendeletet úgy a minisztérium, mint a vállalatok részéről maradéktalafiul betartsák, a minisztériumi szervek ne féltsék hatáskörüket, a vállalatok viszont tényleg mindent tegyenek meg a lehető legreálisabb tervek elkészítése érdekében. . / * JL .
