Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-01-30
' / 3/ ú ' Jel e n t ó b • . 7-tf. a III,kerületi temeloszo vetkez etet mozg lom es a tv.-rm elő szövet* özetek helyzetéről. Az 1956, évi ellenforradalmi események következtében szociali -;ta mezőgqzdóságunk fejlődésében megállt, azonban az ezt követő esztendőben Pártunk és Kormányunk hely es politikai vezetése mellett ismét meg szilárdult, Ua talán ma még nem mondhatjuk el, hogy szövetkezeteink számban és müveit földterületeik arányában elérték’ az ellenforradalmi események előtti színvonalat, elmondhatjuk helyette, hogy szövetkezeteink tagságának túlnyomó többsége hive a szövetkezet gondolatának. ^lezajlott események milyen károkat okoztak szövetkezeti mozgalmunknak országos viszonylatban, erről a sajtó és különböző dokumentációs anyagok bőségesen beszámoltak. Az ellenforradalom ideje al alatt és azt est követ - zavaros időszakban sok félrevezetett termelőszövetkezeti tag n#i is tudta kellőképpen felfogni, hogy a szövetkezeti gondolat ellenségei mennyivel nagyobb károkat okozhattak volna szövetkezeteinknek, ezen keresztül országunknak és egész dolgozó népünknek, amennyiben jártunk és Kormányunk erélyes és határozat intézkedés el vei garázdálkodásaiknak véget nem vet. kétséget kizáróan volt fik olyan nib&k a s zö v etjí ez et i mozgalom fejlesztése teren, melyek visszahatást, nem tetszést váltották ki. Ilyenek voltak pld; az erőszakos tagosítások és különböző földigénybe vételek valamint a tagság erőszakos toborzás?). **z ónban ezek a hibák a szövetkezetek fejlődésével a tagság jórészének emelésével megoldódtak volna. Ha a kerület -termelőszövetkezeteinek az ellenforradalom előtti es utáni munkáját kívánjuk megvizsgálni és Pártunk valamint kormányunk intézkedései folytán elvileg le kivánjuk fektetni működésük jövőbeli irányvonalát, elsősorban meg kell vizsgálnunk a kerületi Tanács ezőgazdas gi osztályának a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén a múltban és a jelenben végzett munkáját. Dacára annak, hogy a kerületi Tanács “ez ő gaz d a s ág i osztály közvetlen irányi tó illetve' felügyeleti szer ,tt a működő terraelőszövetkezetnek, a szövetkezetük felé azok fejlesztése vagy más fontos bb kérdésekben minden esetben alá volt rendelve a Fővárosi 'tanács mezőgazdasági osztály illetékes szakasoportjának és az innen nyert instrukciók szerint volt köt,les eljárni. Ilyen körülmények közöl.t természetes volt, hogy sok kerdesben nem hallgatták meg a kér. Tanács mezőgazdasági osztálynak a véleményét, hanem mintegy fellülról irányítva utasítást adtak egyes ügyek elintézésére. Ilyen volt pld: A volt Kossuth 2 tipusu Petőfi 1 tipusu, Bem József és Ady Endre termelőszövetkezetek es csoportok Uj Klet termelőszövetkezet néven történő' > egyesítése, mely ma már megáll .api tható ,* hogy nem volt egészséges fejlesztés, mert az Uj Elet termelőszövetkezet csak az említett termelőszövetkezetek területeit ölelte fel, mig a Kossubt , Petőfi tszcs-ékbol csak egesz kis számban léptek át tagok, az uj termelőszövetkezetbe aminek következményeképpen intenzív gazdálkodás nem fejlődhet et ki. az Uj Elet terrnelőszöv etkez ot az ellenforradalmi esemény ek hatására fel is oszlott, amelynek fő oka az volt hogy a tagság túlnyomó többsége az ellenforrad'álmi események sodrába kerülve nem is igyekezett a szövetke zetet a feloszlás veszélyétől megóvni. A fentiek alapján elsősorban a termelőszövetkezetek ellenforradalmi esemenyek előtti mozgalmi és működési adatait vizsgáljuk meg. ; . _______ Y Y 9k
