Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-09-11
r _ * ■ Molnár E. et.,: Javaslata, hogy a jelentést fogadják el, bár meg kell monda-i ni, hogy a tanácskozás, a hozzászólások sokkal mélyebbek voltak. Bizonyos értelemben az is volt a véleményük, hogy vagy a vizsgálat volt túl szűk, vagy a brigád tagjai nem mernek veszélyesebb gondolatokat felvetni. Nyugodtan ki lehet abból indulni, hogy vflág-méretokben folyik a harc a két rendszer között, a politikai, gazdasági, katonai harc. Ha a mi korszakunkat nézzük, akkor úgy mondhatjuk, hogy az ideológiai harc világméretekben folyik, a marxizmus-leninizmus hihetetlen méretekben terjed. Ha katonai potenciált illetően vizsgáljuk, a szocialista tábor hihetetlen nagy erejű, és ha arra gondolunk, hogy az összes szocialista országban előtérbe kerül a szocializmus gazdasági megerősítése, akkor ezzel az anyaggal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy mérhetetlen nagy feladataink vannak. Nagyon komolyan kell beszélnünk a munkásokkal, technikusokkal, a munkásokból kiemelt vezetőkkel. Rendkivül nagy lehetőségek vannak a szocialista tábor országai előtt.És bizonyom, nogy « Szovjetunió ré a XXI, kongresszuson a kommunizmus gigászi gazdasági programját fogja a világ, a szovjet nép elé tárni. Felvetődik a magyar munkásosztály előtt, hogy mi a feladatunk? A táarékosság nem rongy-gyűjtés, és nem selejt anyagokból való árukészlet, mert ez még drágább. Felvetődik az egyéri és társadalmi érdekeltség kérdése. Amikor a feladatokról beszélünk, elsősorban alá kell huzni azt az ideológiai-eszmei harcot, amit folytatni kell mindennapi életfelfogásunk fejlesztése érdekében, Ez kivétel nélkül mindenkinek a feladata. Van az anyagban néhány dlog, ami nem pontos. A brigád a Ratulovszky elvtárs vezetésével készitsen egy nagyon komoly tanulmányt a mai tanácskozás a lap ján,. ame ly a későbbi gyakorlati munkának alapja lesz. tÍ£°S P°nt;°san ellenőrizve, meghatározva, hogy kinek mi a feladata. Itt a pártszex-vezetnek van alapvető politikai feladata, és abból kell kiindulni, hogy ennek eszmei-politikai alapját kell megteremte, ni, ez a legfontosabb kérdés, bármilyen kategóriát veszünk: Mérnök, igazgató, szak-és segédmunkás, stb. Másik feladata a pártnak a szakszervezet területén van. Néhány kivételtől eltekintve, a szakszervezet megengedhetetlen, munkuselLenes re" politikát folytat egy sor üzemünkben. Je íentéktelen kérdésekon vitatkoznak, pl. az Újlaki Téglagyárban, ahelyett hogy a munkások eszmei, politikai, társadalmi tudatát igyekeznének megváltoztatni. A ta karékqssag akkor lesz mozgalom, ha a szakszervezet fogja csinálni, és meg a KIbZ-nek a feladatait is a szakszervezet határozza meg ebben a mozgalomban. Egységesen kell a pártszervezetek felé vinni azt, hogy a kommunista üb. elnökkel együtt a pártszervezet vezet az üzemben mindent. A partszervezeten belül az üb elnöknek a feladata, hogy példamutató munkát végezzen. Ha arról beszélünk, mi a feladat, rendkívül komoly kérdés, hogy egy gazdasági vezetés egész elképzelését, munkáját, stilusét hogyan változtassuk meg. Bihari elvtárs felsorolt néhány dolgot, hol, mivel a karé kos kod hatunk. Két alapvető területen: a holt és az eleven munkával, és ennek a hogyanját, mikéntjét kell megszervezni. • /• f - 11 -3
