Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1989-07-10

i r

A felső pártvezetésben létrejött kompromisszumot, amely a legutóbbi KB ülésen fogalmazódott,meg a vezető testületek munkáját az elvtársak széles körben vitatták, ez nagyon erősen foglalkoztatja párttagságunkat. A 4 tagú pártelnökség tényét, összetételét kritikusan szemlélték. Általában ugyanakkor elismerték ennek a kompromisszumoknak a szükségszerűségét, tehát ezt a megoldást végül is erős kritikával, de elfogadják, - ha nem is véglegesként. Hiányolták az elvtársak, hogy sem a KB üléséről, sem a határozat mélyebb összefüggéseiről nem kapott a tagság tájékoztatást. Nem lehet azt mondani, hogy egyáltalán nem kapott, mert hiszen a sajtóban megjelentek ezzel kapcsolatban interjúk, elemző cikkek, televízióban hasonlóan riportokat közvetítettek-, a Budapesti Pártbizottság próbálta szervezni ezt a tájékoztatást, azonban nagyon erős a kontraszt a tavaly májusi pártértekezletet követő egyértelmű nyilvánosság és a jelen helyzet között, és ezt a mi tagságunk nehezen tudja, ill. egyáltalán nem tudja elfogadni. Azokat a politikai mozgásokat,amelyek ma lejátszódnak tagságunk jó része egyszerűen nem tudja követni. Jelen voltam olyan párttaggyűlésen, ahol egy elvtárs azzal adta vissza a párttagságát, hogy most föllélegzik, mert innentől kezdve nem nehezedik őrá iszonyú teherként,hogy azt a rengeteg újságot olvassa, és megértse amit ezekben írnak. A tömegtájékoztatásból áradó információ tömeg feldolgozása a pártban megoldatlan, azt kell mondanom erre az új helyzetre nem készültünk föl és a tagság ezt nem tudja önmagában ellátni. Lényegében ugyanez vonatkozik a pártvezetésnek a jelenlegi kerekasztal tárgyalás sorozaton követett politikai céljaira, a tárgyalások részletes menetére is. tagságunk egy jó része ezt úgy fogalmazza meg, hogy bizony a tagság feje fölött egyezkedik a vezetés és ezt nem tudja elfogadni. Mégegyszer mondom annak ellenére, hogy erről is bizonyos tájékoztatás azért időnként megjelenik.

Ellemi erejű kérdésként jelentkezik a gazdaság helyzetének ma is meglévő megoldatlansága. Tagságunk úgy gondolja, hogy ez nem kap elegendő figyelmet, és ezt bizony nagyon éles formában vetették föl sokhelyen. A mai helyzetre az a jellemző, hogy csökken az ipari termelés, tavalyihoz képest némileg növekszik az infláció, az export növekedése, amely széles körben látható, s a mi vállalatainkra is jellemző kedvező jelenség, ugyanakkor nem nyújt fedezetet a romló fizetési mérleg helyrehozatalára, és ezért tulajdonképpen jól látják a gazdasághoz értő emberek, hogy mind belső, mind pedig a külső pénzügyi egyensúlyi helyzetünk a tavalyinál sokkal rosszabb és kritikus helyzetet eredményez. A gazdasági reálfolyamatok azonban nem jelzik azokat a veszélyeket, ^ amelyeket a feszült politikai helyzettel összefüggésben a kormányzati munka

kapkodása rejt önmagában. Az 1989. évi kilátások ezért, egyfajta vergődést, helybenjárást valószinűsítenek és magukba hordják a destabilizációnak a veszélyét is. Ez megnyilvánulhat az infláció növekedésben, az export-import folyamatoknak az elfutásában, a lakosság magatartásának nehezen kiszámítható voltára - jól mutatják most ezt a legutóbbi időben az autóimporttal kapcsolatos, magánimporttal kapcsolatos hisztérikus jelenségek - és ami a legveszedelmesebb a termelés visszaesésében. Ezért - és ezt megfogalmazzák az elvtársak - minél előbb szükséges egy markáns gazdasági program és az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtése. Erőteljesen merül fel az igény a párt programjának megalkotására. Olyan megalapozott elgondolásra van szükség, amely elfogadható perspektívát, hogy úgy mondjam csatlakozási lehetőséget nyújt a párttagok, és nem csak a párttagok számára. A történelmi múlt kérdéseinek tisztázása szintén nagyon erőteljes igényként jelentkezik mindenütt. Itt szét kell választani az ügyeket több rétegre. Van egyfajta politikai igény, amely azt jelenti, hogy itt a pártnak tisztáznia kell a viszonyát saját történelméhez és a magyar társadalom történelméhez. Van a dolgoknak egy második vetülete; mely szerint szükséges a történelmi tények, tények és harmadszor is mondom,hogy tények torzításoktól, csúsztatásoktól mentes nyilvánosságra hozatala.

23