Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1985-11-27

[ ' j • I y : 1 - * -’ i Az egyes párt- és tömegszervezetek nem gyakorolnak megfelelő vonzerőt a fiatalokra. Kevés fiatalnak adnak olyan megbízatást, ahol bizonyítani tudja rátermettségét. A beiskolázottak között nem nőtt a fiatalok aránya és az alkalmasság elve számos helyen nem a jelenlegi követelményeknek megfelelően érvényesül. A fiatalok vezetővé válásáról összességében megállapítható, hogy az 1970-es ifjúságpolitikai határozat eddig kevés ered­ményt hozott, végrehajtása lelassult. A pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás terén ellentmondásos jelenségeket tapasztalhatunk. Üzemeinkben, intézményeinkben szin­te kizárólagosan csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre ^ terjed ki a megkülönböztetett figyelem, a középfokú végzettsé­gűekkel, munkásokkal való törődés, beilleszkedésük segítése esetleges, nem tekintik vezetői feladatnak. Mindezek következ­ménye, hogy a pályakezdő fiatalok jelentős része saját munká­jával, illetve munkahelyével elégedetlen és egy részük úgy íté­li meg, hogy képzettségének nem megfelelő munkát végez. A kerületi üzemekben dolgozó fiatalok átlagkeresete - kivéve a BTV és a BHGY-t - nem éri el az 5.000.- Ft-ot. Ez mintegy havi 1.400.- Ft-tal marad el a vállalati átlagkeresetektől. A kerület iskoláiban, ahol a fiatalok aránya 60 %, a 35 éven aluliak átlagbére 500.- Ft-tal alacsonyabb a pedagógus átlag­bérnél. Mlf: ■ 12^ . Rendszeresen végez túlmunkát az Üzemi fiatalok kétharmada, 50 %-uk átlagosan havi 45-50 órát, mintegy 40 %-uk nem a ta­nult szakmájában. A GM-ben, VGM-ben dolgozók között minden negyedik fiatal, arányuk megközelíti az összdolgozókon belü­li arányukat. A túlmunkából származó jövedelem a fiatalok kö­zel felénél ezer forint alatt van, a túlmunka végzése döntően a családi életben, a gyermeknevelésben, társadalmi-, közéleti munka végzésben, művelődésben, továbbtanulásban okoz problé­mát. A túlmunka célja döntően a lakáshoz jutás anyagi fel­tételeinek biztosítása, az életszínvonal tartása, esetleg nö­velése. Szakmai érdeklődésből a fiataloknak csak elhanyagol­ható kisebbsége végez túlmunkát. ■f 71 i MKt —

Next

/
Oldalképek
Tartalom