Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1985-11-27
: ■ ’ :: . í * *! g \ o i i 'MA Középiskoláinkból kikerülő érettségizett tanulóinkban szintén jelentős a továbbtanulási szándék, /Árpád G. 40 %, Martos G. fclsS> ^T'i _35 %/, meghaladja a fővárosi átlagot. A fenti^WtatTák^ . hogy pedagógusaink többségének szakmai-, ideológiai felkészültsége, a fiataljaival, azok családjával kialakitott kapcsolata, együttműködése jó színvonalú. A fiatalok egy részének nevelését, fejlődését, társadalmi beilleszkedését a romló tárgyi feltételrendszeren túl. számos * körülmény nehezíti, súlyos esetben veszélyezteti. Az uj tantervek és a tömegkommunikáció kiszélesedésének har tására a tanulóifjúság ismeretköre folyamatosan bővül, biológiai fejlődése felgyorsul, mindez azonban nem jár együtt megfelelő társadalmi érettséggel. A közéletre való felkészítésben növekszik a diákönkormányzatok szerepe, jóllehet mükö- désük hatékonysága jelentős különbségeket mutat a tántestületi demokrácia függvényeként. Fiataljaink a növekvő jogokkal, meghatározó többségükben, felelősségteljesen szándékoznak élni. Ugyanakkor - részben a felkészültség hiányosságai miatt -, gyengébb az érdekképviselet, ennek következtében a jogokra való egyoldalú hivatkozás és az eseti érdekvédelem kap nagyobb hangsúlyt. i I A fiatalok személyiségének formálásában az Iskola mellett meghatározó tényező a család, amelynek példamutatása, hatása iránti társadalmi igény az utóbbi években felerősödött. A családok többsége érzi is felelősségét, biztosítja a nevelés- tanulás feltételeit. Ugyanakkor a szülők többsége felmenti a gyereket az otthoni munka végzése alól, nem követeli meg, - vagy nem tudja érvényre juttatni - a családi munkamegosztásban való részvételt. Sok családban nem kielégítő az erkölcsi, világnézeti nevelés sem. A fiatalok egy részének gondolkodására, magatartásara, személyiségük fejlődésére jelentős hatással vannak a családi élet súlyosabb konfliktusai, szüleik házasságának felbomlása. Mindezek gyakran nehezítik az iskola és a család együttműködését és a gyermekben a környezet megítélésével kapcsolatos értékzavarokhoz vezethetnek. § I 2i T " —— — HP '.ÍlU^íw Mi
