Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1981-04-14
Ü ' WMKI! IS*®®!® ” - ;• %' • " . 31 . ; ; k - 8 -közvetlenül érintő kezdeményezéssel. A nyugat európai országok nagy többsége azt hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslatok átfogó jellege és széles köre miatt hosszabb idő kell beható tanulmányozásukra, s álláspontjuk kialakítására. A kinai vezetés a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is negativ módon reagált a szovjet állásfoglalásokra és kezdeményezésekre, sőt: a tőkés országokban is igyekszik bizalmatlanságot kelteni a Szovjetunió szándékainak őszintesége iránt. Nyilvánvaló, hogy az SZKP XXVI. kongr®3zusán született kezdeményezések megvalósítása hosszabb folyamat, gyors eredményekre aligha számíthatunk. A szovjet vezetés most mindenekelőtt arra törek_ szik, hogy az egyes tőkés országokkal, azok sajátos helyzetét és" álláspontját figyelembe véve, külön is párbeszédet indítson el a lehetséges közös cselekvés érdekében. Pártunk küldöttsége Kádár János elvtárs vezetésével a kongreszti szuson való részvétel mellett széles körű programot bonyolított le. Kedvező fogadtatásban részesült Kádár elvtárs kongresszusi te felszólalása és zelenográdi naggyülési beszéde, valamint Lázár elvtárs beszéde a minszki tratktorgyárban. A delegáció több alkalommal találkozott szovjet vezetőkkel, dolgozókkal, akik köszönetét mondtak a Szovjetunió tevékenységét és az SZKP politikájának fő vonalát támogató, a magyar-szovjet barátságot méltató megnyilatkozásokért. Különösen jó visszhangja volt annak, hogy Kádár elvtárs a kongresszushoz intézett üdvözletben rögtön reagált a beszámolóban elhangzott javaslatokra. Az SZKP kongresszusát hazánkban is nagy érdeklődés előzte meg és mindvégig élénk figyelem kisérte. A tanácskozás munkájáról a tömegtájékoztatási eszközök széles körű, alapos ismertetést adtak. A továbbiakban egyrészt pártpropagandánk feladata a kongresszus határozatainak részletes feldolgozása, másrészt aktiv nemzetközi munkával kell hozzájárulnunk az SZKP külpolitikai keideményezéseinek siketre viteléhez. te Lengyelországi helyzetről: A lengyelországi helyzet változatlanul egyike a legsúlyosabb nemzetközi problémáknak. Történtek ugyanis bizonyos változások, azonban a feszültség tartós, s időnként egy-egy lényeges probléma körül kritikus pontig éleződik. így volt ez a szabad szombatok bevezetése, az úgynevezett Falusi Szolidaritás törvényesítése, a felsőoktatási rendszer gyökeres átalakítása kérdésében, valamint a Bydgoszczi eseményekkel kapcsolatban is. A kormány és az üzemközi sztrájkbizottságok között 198o. őszén létrejött megállapodások előirányozták, hog^ 1981-től áttérnek az ötnapos munkahétre, de a bevezetés konkrét módozatairól széles körű konzultációk keretében egyeznek meg. A januári konfliktust közvetlenül az okozta, hogy a kormányzat, feltehetően a konzultáció eredménytelenségétől tartva, az ország gazdasági nehézségeire hivatkozva, bejelentette minden második szombat munkanappá nyilvánítását. A Szolidaritás viszont nem a megegyezés lehetőségét kereste, hanem széleskörű sztrájkmozgalommal, a szombati munka bojkottjának meghirdetésével válaszolt, ami tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet. 46 * Ééééé i J
