Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1979-07-17

' . ‘j&m Ifi ■ > -33 A kezdeményezések tanúsítják, hogy az éeezerü munkaerő átcsoportosítás megfelelő politikai feltételek megteremtése mel­lett érzékelhető feszültségek kialakulása nélkül valósítható meg. Megfogalmazható, hogy a munkafegyelem lazulásának folyamata meg­állt. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás keiező tendenciáinak kibontakoztatása azt igényli, hogy a bérezést az eddigieknél Jobban gazdaságpolitikai céljaink szolgálatába állítsuk. Arra van szükség, hogy a bérezés gyakor­tó lata, a bérrendszer és a bérszabályozás fejlesztése erésitse az tóösztönzést a jobb, az eredményesebb munkára. Ennek érdekében le­gyen szorosabb kapcsolat a vállalati teljesitmények és a kerese­tek növekedése között, ésszerű határokon belül differenciálód­janak a keresetek a vállalatok között ie. Az elmúlt években a nagyarányú keresetkiáramlás ellenére sem differenciálódtak elég­gé a vállalati keresetek. A bérnövekedés elszakadt a termelékeny­ség emelkedésétől. Az egyenlősdi a bérezésben tovább tart. Ezt Jól példázza, hogy 1978-ban az iparvállalatok döntő többsége az te étlag körüli mértékben növelte bérszínvonalát. Azok a vállalatok, amelyeknek nyeresége nem nőtt, 8,1 %-kal növelték a bérszínvona­lat, mig azok a vállalatok amelyek 2o %-hál nagyobb nyereségnö­vekedést értek el, 9,3 %-kal, tehát közel azonosan. . Alapvető feladat, hogy a jobb munkára való ösztönzés ér­­dekében a bérek és a keresetek . Jelenleginél Jobban függjenek az egyéni teljesítményektől, növekedjék az ettől függő differen­ciálás. Ez . bérrendszer továbbfejlesztésének alapkövetelménye. ; ^ Í“

Next

/
Oldalképek
Tartalom