Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1977-03-11
Cseh elvtárs; Hozzászólásomban nem a tagkönyvcsere végrehajtásáról, a felvetett javaslatokról észrevételekről kivánok szólni, ezt a kötelezettségünket előzetesen megtettük az értékelés folya# mán. Úgy érzem arról kell szólnom, hogy miben különbözött a tagkönyvcsere, a beszélgetések az eddigi pártmunkátél. Sem én, sem a pártvezetőség tagjai nem rendelkeztünk évtizedes pártmunkási tapasztalatokkal, hiszen egyikünk életkora sem haladta meg a 30 évet, a beszélgetések időszakéban. Mégis úgy érezzük, hogy ez a munka a beszélgetések, a tagkönyvcsere végrehajtása más lesz mint az eddigiek voltak. Mindannyian jól tudjuk Elvtársak, a pértmunkánaksok esetben vannak sablonos ,mondhatnám bizonyos mértékben szertartásos részei is. Ha valamely fórumunkon megbírálunk véleményt mondunk valakiről, az esetek többségében elfogadja abirálat jogosságát, és nem szól ellene, vagy nem próbál kima^yarázkondi. De ez nem igy történt, a beszélgetések során Már az első beszélgetéseknél is tapasztalhattuk, ott visBzatreszéltek, vitatkoztak. Ez a vita azonban elvtársiaa légkörben zajlott le, kritikus, és önkritikus felvetések alapján. Úgy érzem, sikerül megtalálni az egységes értelmezést, a közös nevezőt, a jé és helyes utat úgy az egyén, mint a pártvezetőség részéről. A tagkönyvcsere végrehajtásánál a körülményeinekt sem hagyhatom figyelmen kivül. A beszélgetések vállalatunknál nagyon nehéz idősakban lettek végrehajtva. Ekkor költöztünk az uj telephelyünkre, ahol sajnos több mint fél évig nem volt -telefonunk. Ez sajátos összeköttetést hozott magával, a vállalati "forró drótot", melynek menj és add tovább volt a jelszava. A bevezetőmben szóltam a különbségekről, ami itt is jelentkezett. Az eddigi tapasztalataim során még nem találkoztatok ilyen fegyelmezett Madat végrehajtással, amely a párt minden „tagját érintette. Még véletlenül sem lehetett folyosóközi pletykát hallani a beszélgetésekkel kapcsolatban, ezt minden tagunk a párt belső ügyeként kezelte. > A beszélgetések során nagyon sokrétű probléma felvetések „„születtek. S ami taláib a legörvendetesebbként nyugtázhatunk, az az őszinteség volt.Elmondták tagjaink, hogy pont ezt hiányolták az „eddigi munkából a törődést, és az emberekkel való kapcsolattartást. Elvtársak. Ezen felvetésem el kell gondolkodnunk, mert nagyon igaz. Felül kell vizsgálni munkastílusunkat, a pártcsoportoktól kezdve a vezetőtestületekig bezárólag. Nem szabad engednünk hogy a párt soraiba is eluralkodjon napjaink problémája az egymástól vak elhidegülés, a zárkozéttság. Ez felhivja a figyelmünket arra, hogy az emberekkel való kapcsolattartásnál nem elégedhetünk meg a formai oldallal, ezt tettekben is érvényre kell juttatni. Mondom ezt azért is, mert ezen a területen nagyon sok tapasztalattal gazdagabbak lettünk. Óriási erő fejlik a koILe ktivában ezt bizonyitja aza tény is, amit a beszélgetések után-/• Cp-i —-----------Jj i M ¥ te 3
