Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1974-02-27
Í Nagyon jó dolog, hogy a munkásosztály ügyében történt előbbrelépée. X A tanács is elkészítette az IT-t, a határozat 3 témát jelöl meg, ( melyet beépítettünk tervünkbe - szocialista demokrácia kérdése, - X állami felügyeleti munka, az állampolgári fegyelem szilárdítása, a lakék ügyeinek pontosabb, gyorsabb intézése. Márciusba kerül a Tanács testületi ülése elé elfogadásra. I A kér. fejlődésével a Pártértekezleten elszámolunk, azt hiszem előre lehet mondani, hogy a III.kér.életében történteimét tekintve is a mindenkorinál ti nagyobb változás, fejlődés következett be. 1 |X A képviselő témája felvetődött: az ismeretlennek az a véleménye, hogy ■ M I repülő tervező, ez nem zavar bennünket, de az a kérdés, hogy milyen ■L } módon került a "fényládába" az már igen. Jó lenne ha a Magyar 1 m Televízió néha gondolna a párt irányító szerepére és néha kikérnék 1 az elvtársak véleményét. -te■' 1x9 Káder-ügyekben érdekes témát vetett fel a Tóth elvtárs, ha ez szóba- j kerül a végrehajtás terén, akkor azért talán javasolni kellene, hogy művezetőkig bezárólag szóljanak bele a dolgozok a vezetőik kiválasz- 1 tásába, - mert egy vezetőnél a rátermettségre is szükség van. /PSné/ ^ A tudománypolitikai elveknél a tudomány /és a gazdaság egységét kell [J9 elvtárs s Azan.vag módszerével egyet ért,mert ez lényeí fXXX gében annak a folytatása, amikor a kerületi pártmunka segítésével pv: „ foghlkoztunk. Azonban van ebben egy ki hiva is. Ezzel együtt az anyag .) sX- nagyon fontos dolgot tükröz, amely a novemberi állásfoghlás vitatott "m dolgott heylére tett. Ebből az anyagbél az derül ki, hogy állandó í ff gyakorlattá vált, hogy megfelelően hajtjuk végre a kongresszus |X határozatait. . - x jf ’ Kerületünkben is komoly viták és problémák voltak az állásfo,palást megelőzően, azonban ezek helyre kerültek. A politikai határozatok nem pontos megértésének komoly problémája van. Pl.: a vállalati I önállóság. A vállalati önállóság azon területén, amelyek .a vállalat munkáját érintik,, sokkal kevesebb gond került. A vállalattal szemben támasz- x ! tott igények meghatározááá. Ezt a' vállalat mérje fel és és ahhoz igazodjon. < belföldi szállítások 5 év alatt 85 %—kra acőökkent. Ezzel szemben 3 évi csökkenés csak 18-%-kal. Nagy az eltérés itt. A vállalati terv 9—lo % volt, a tényleges közel 70 %. Kutató intézeti témával kapcsolatban aegjegyzi, hogy megjelent a I kutató intézetekben egy uj szabályozás. Jobban elszakították őket í a kozY?t-1-e“ vallalatszerü mülcödéstől. Kiemelt bérrendezést kaptak, államilag biztosított bérnövekedést, megfelelő szinten év végi nyereségrészesedés, 5 Az ipari vállaltoknak gondja, hogy a kutató intézeték munkája ssa nagy része^ nem használhatók gyakorlati munkában. Pl. olyan magas f arakat szabnak egy-egy termékért, hogy nem lehet megvásárolni. mlobbre lepeshek kell számítani, hogy a leutaté intézeteket ezentúl nem kell olyan vallalatszerüen működtetni. A 8. oldalon foglalkozunk a munkásbérek alakulásával, valóban mintavétel szerűen gyűjtöttük ki 5 os arányban, 12,5 /X-kai emelkedtek a munkasberek, holnap VB-ülés tárgyalja ezt a témát, KARSAI elvtára : Három kérdésről szólna. KISZ választások, káder-i Soei Kapcsolatban kérdőketi Sebestyén elvtárs. 8-9 % nem sokat tSkrBzkiofc0! to?^öiÍ?í?H?LNlS?ameík!áé!e o:lyan tendenciát ÍSSSS.ÍSFA” •*•«•<>*» •* alap- M
