Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1972-03-28

A munka és a munka eredménye szerinti elosztás érvényesülésében országosan ós budapesti viszonylatban is vannak problémák.

7 Itt a vállalati személyi jövedelmekre gondol. Ezek is kiélezett dolgok, azzal együtt, hogy bizonyos problémákat már előre lehetett látni.

Gondként jelentkezik a kereskedelemben bizonyos cikkeknél, hogy kínálati többlet nem következik be. Ennek nagyon sok oka 1'; van. Ugyanakkor az iparban, de a népgazdaságban is a készle-I letek gyorsuló ütemben növekszenek. Ez mindazon vállalatoknál, J

amelyek a belkereskedelem részére dolgoznak, nagyon élő problémává vált.

A sok gazdasági gond között ismételten alá kell huzni, hogy az emberi oldala a dolgoknak még annyira sem fejlődött, mint amennyire az uj gazdasági mechanizmus megköveteli. A tőkés I ^P országok is felismerték, hogy az emberi kollektívában rejlő

erőket fel lehet használni es létre lehet hozni azt a pluszt,

1 amely gyorsabban növekszik, mint a gazdasági erőforrás. Ennek

nagyon sok formát lehet találni a gazdasági elemzés során.

Szó volt arról is, hogy a különböző rendezvények nem kellő hatékonyságuak. Véleménye szerint a baj az, hogy túlzott " f

| szempontokkal vannak ellátva ezek a rendezvények. Az alsóbb |

szerveknek meg kell hagyni az önállóságát. /Jkv: Mhó/

Horváth István elvtárs: A beszámoló igen sok lényeges kérdéssel" foglalkozott. helyes volt a három fő kérdés Öaszekapcso-Szeretnék egy-két kérdéshez hozzászólni, kicsit nem értve 1 egyet Bodri elvtárssal - a külföldi megrendeléseket illetően. I

Nekünk módunkban volt a külföldi harisnyagyári anyagot össze- #|

I hasonlítani saját munkánkkal és megállapítottuk, hogy kb. |

l' p: 50 %-kal kevesebb munkaráfordítással készítik el termékeiket. 7

Jelentős eltérés van egyes munkafrázisok munkaidő ráfordl- a

tásánál. Bár ebben a szervezésben van saját magunknál is 1

1 P probléma, tapasztalható nálunk is az, hogy nem fordítunk .J

1 kellő gondot a szervezői szakember képzésre. Kevés szakember I

van, aki feltárja ezen a téren a hibákat. 1

A munka- és üzemszervezésnél is van pótolni valónk. |

; Másik nehéz kérdés a 4-5 éves beruházási program készítése. ;|

Nem biztos, hogy a vállalatok akkor, amikor benyújtják és 1

i; jóváhagyják a beruházási terveiket,az egyet jelent azzal, .

I hogy egyet is értenek a népgazdasági érdekekkel. A helyes 1

I intézkedések utólag jönnek létre* Tapasztalható olyan megnyilvánulás is, hogy a beruházások után jön ki csak a beruházási j

kimutatás. Ezt nem tudom megérteni. Ilyen módon nagyon nehéz |

I helyzetbe kerülünk, mivel a fedezetet nem tudjuk biztositahi, i

hogy a gazdasági célokat elérjük. Nem tudom megérteni azt j

sem, hogy felsőbb szerveink nem tudnak érvényt szerezni I

1 határozataikban foglaltaknak. Véleményem az, hogy csökkenteni I

i kell a beruházásokat. Mindönkiitek arra kell törekedni, hogy j

I a termelés ne húzódjék el. Az helytelen, hogy mindent el- |

1 vállalnak és nem fejeznek be, értem ezt az építkezéseknél is. |

I Javaslatom erre vonatkozóan az, hogy felsőbb szervek lépjenek I

| fel határozottabban a munkaerő kihasználására. I