Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1969-05-23

11 nem érdemes többet termelni, mert akkor felemelik a normájukat, . 1

Ez akadályozza a tartalékok kihasználását a termelékenység t?m©ló~ ..

A bérekkel kapcsolatban kifogásolják a dolgozók azt a gyakorlati '4. ■ tót, hogy az uj munkást gyakran magasabb bérrel veszik fel, mint

. amit a több -éve /vagy évtizede/ ott dolgozók kapnak,

|te Az 1969-ben felosztásra került nyereségrészesedéssel kapcsolat-I bán általános az olyan vélemény: nem.értének egyet az I- II- III—-1 rendszerű kategorizálással. Úgy vélik,.ezzel az intézkedéssel elváló lasztják a munkásokat a vezetőktől. Szívesebben vennék tudomásul, ha

ffite-'te; a magasabban kvalifikált /értelmiségi, műszaki/ dolgozó alapbérében .4 :

ffi/; jutna kifejezésre a különbség, nem pedig a közösen létrehozott nye-4 reáég terhére. Általános vélemény,;hogy az alapbérrel és nem pedig a

nyereséggel kellene differenciálni. A kisfizetésű alkalmazotti és ^

|; egyéb állományú dolgozók /mivel sem a túlórák, som a prémiumok nem . . |

I segítették átlagbérük emelését/ a nyereség kifizetésénél hátrányos

4 helyzetben érzik magukat,

I 4 3./ A munkások egészségügyi és szociális ellátottságának helyzete :

ffi// Javulás és stagnálás egyaránt tapasztalható a kerület üzemeiben

ffi//41,4 a dolgozók egészségügyi ós szociális ellátottságát illetően. Jelenffi/ . tős javulás tapasztalható a textiliparban befejeződött rekonstrukció

I következtében. A kerület majd minden gyárában kedvezőbb munkafeltéj telek mellett dolgoznak; sőt, egyes üzemrészekben teljes egészében

I modern munkafolyamatok biztosítják a termelést. A textilkikészítő/ |

gyárakban a korszerűbb munkát biztcsitó filmny'mógőpek általánossá- .1/I 1 ffi váltak, A téglagyárban -ahol a legnehezebb fizikai munka van - to-. 0 .Jj

§4 vább gépesítették az anyagkitermelást, az alagutkemencék létrehozá:4 f

1/1 sával a nehéz be- és.kihordó munkát könnyítették. Egyes gyárakban

Ite uj, modem részlegek, mühelyreszek épültek, de átalakításokra és felffi'tete" újításokra is sor került.

ffi/’ te; Mindez azonban csak egy része az egészségügyi és szociális ellátottság javulásának, hiszen /elsősorban a textiliparban/ még mindig i;te nehéz körülmények között dolgoznak a munkásak* Ezt bizonyltja a

B Pamutkikószitőgyár példája is, ahol az óv elején adtak át egy modem I

I 300 személyes öltözőt, ugyanakkor gondot jelent az,elavult mosó-1; festő, fehérítő és a festékkonyha kulturálatlansága. 1

Meg kell itt' említeni a Budai Téglagyár példáját is, ahol a jelenle| 4 gi felmérés alkalmával a munkabizottság megállapította, hogy a 3-asi

:te számú gyáregységben 1968-ban öltözői beruházásként szerepel 255~ezer M