Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1969-05-23

i vállalatok n^egy'fcrmáu reagáltak és készültek fel a gazdásági ira- I

p te ; o: te nyitás változásaira, és gazdálkodásuk eredményei elmaradtak a kiyént^

I illetve tervezett szinttől, ^ fjffi

I

A

z uj gazdasági mechanizmus a korábbi évek gazdaságirányítási te gyakorlatával szemben, még inkább a figyelem középpontjába helyezte

gr a magasabb színvonalú munkaszervezés előnyeit, A vállalatok, a gyá~ tete te|

Ite: rak - többé-kevésbé - éltek ezzel a lehetőséggel és ez, hatással

volt a,termelőtevékenységre. Javult a munka minősége és a munkaio- te I gyelein. Nagymértékben csökkentek a késések és az igazolatlan mulasz-. i

I; tások, /Ehhez hozzájárult a 44-órás munkahét bevezetése és az ösztön- rtte/tei

|te'tete'í zőbb, differenciáltabb bérezési rendszer is,/ Mindennek következte-' 1

l/te 0 ben, a termelékenység a legtöbb gyárban növekedett» /Meg kell itt 'te ■

|"te v, említeni az objektív munkaerőhiányt is, amely nagymértékben rte’folyá- J

[ solta a termelékenység alakulását,/ te te j

Ite Az irányítási rendszer bevezetése az uj követelményekhez igazodó 1

I szervezet létrehozását indokolta. Több vállalatnál uj osztályok, fő-.

osztályok,/nemzetközi kooperációs- és kereskedelmi főoszt,,.piackuta-. tej

I tási oszt,/ létrehozását tették szükségessé az uj feladatok. Valameny- I

ite./te nyi vállalat uj ügyrendet, működési szervezeti szabályzatot készített, 1

amely a megváltozott körülményekhez igazodik, A termelés szervezettsé|

I ;. - gének növelését célozzák azok a fontosabb intézkedések, amelyek tovább ."-te-tej

H; te finomitottálf a termelés programozását és kiemelt feladatként kezelik I

ffi . , g-s a gyári költséggazdálkodást. -.-tetette■.'Y;te tejj

1. teré l 0 A termelőtevékenység szervezettségének fokozására ösztönözte a te j

I] vállalati vezetést /különösen a textiliparban/ az 1967-68„évben foko- 1

ffite: zatosan jelentkező munkaerőhiány. Olyan vállalat is volt /illetve jj

ite gyár/, ahol a jobb munkaszervezés ellenére is a munkaerőhiány szlik/|

§; te ségessó tette a fokozottabb,túlóráztatást, ill. a munkafolyamatok íj

ffi/: ,] naponkénti újra szervezését. '

ffite1.;/' Az uj irányítási rendszer első évében - elsősorban a textilgyáT I

Ite rakban - nagy gondot okozott az export- és belföldi rendelés-hiány. 1

jte Különösön az év I-ső hónapjaiban küszködtek ilyon gondokkal., Enyhi- I

§ tette ugyan a helyzetet /a saját riaikérafelelősségre/ a raktárra I

I gyártás; ezzel azonban egyes vállalatoknál óriási eladatlan készletek 1

i halmozódtak fel, A szűkös rendelés okozta helyzet rontotta a gyárak |

| szervezett munkáját, rossz hatással volt a dolgozók hangulatára„ Y tetejj

1 Mindez egyben azt is jelentette, hogy nem valósult meg hiánytalanul . teí

| • az ütemes termelés. Nincs lényeges.változás /elsősorban a textiliparffi;te bán/ a hóvégi- negyedévi hajrákban, a túlórázásokba,; amely időnként a ffi

szabad szombat és vasárnap elvételével is jár. ££> j

; i ;mu.