Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1966-07-28
Msmumaaaur ' 4 ói r.:> »■>' < V »- 4 -Az üzemek párttagsága általában 7-10 % között van. A tagfelvételek előkészítése gondosabb, alaposabb; a,támasztott követelmények nagyobbak, mint a megelőző időszakban volt, Az 1965. évig az uj tagok jelentős része az alkalmazotti állománycsoportból került ki. 1965-ben ezen a téren javulás következett be. A párt vonzókörébe számos kiváló szakember került, akik ugyan még nem léptek be, de tevékenységüknek és a párt irányvonalának azonos igáról rendszeresen meggyőződnek, és közeledésük - ha lassú is, de - egyértelmű. Ezek a szimpatizánsok gyakran okoznak kellemes meglepetést egy-egy ^ nehezebb szakmai vagy politikai feladat megoldásánál, a pártfeladatok melletti határozott helytállásukkal, ' \ ' 3,/ A munkások helyzetének változása. Kerületünkben viszonylag kevés uj ipari létesítmény készült. A fejlődő gyárak, iparágak elsősorban rekonstrukciókat,hajtottak végre; legtöbbször a meglevő épületek felhasználásával. Előmozdította ezt a törekvést - főleg a textiliparban - az ipari nagyvállalatok, profilgazda termelési ágak kialakítás^. Ez a körülmény, viszonylag kedvező profilrendezést tett lehetővé, A rekonstrukciók egy^észe vitathatóan helyes, mert nagy költségtó ráfordítással csak részlegesen korszerű körülményeket teremt, s a gátló adottságok jelentős része megmarad, A rekonstrukciók és az uj beruházások, a termelési folyamatok egyes^ részleteit mpdernizálták. Legnagyobb a fejlődés a gépparkok korszerűsítése terén. Ösztönzőleg hatott a fejlődésre az a jelenség, hogy a korszerűtlen termékek értékesítése nehézségekbe ütközött, A termelési folyamatok korszerűsítése mögött messze elmaradt csaknem mindenütt a belső szállítás színvonala. Modern gépek termékeit nehéz munkával - primitív körülmények között - mozgatják., A gyárak termékeinek színvonala jelentősen javult; több elérte a világszínvonalat. Az üzemek többségében szervezési csoportok tpvékenykednok; a gyártásirányitási, programozási módszerek fejlődtek. Általánosan elfogadottá lett a matematikai programozás, ami a termelés ütemességében javulást e re dm énye ze 11. q? (p \ » / * ... mmm— 1 A j
