Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1966-07-28
Stadinger et. beszélt hozzászólásában arról, hogy több olyan ok van, amely befolyásolja az emberek hangulatát. Pl. a nemzetközi vagy a külpolitikai hatások. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megromlása, a vietnami háború és különféle puccsok. Belpolitikái kérdésekben is több olyan jelentős dolog van, amely befolyásolja az elért eredményt. Az egyik ilyen dolog a népgazdaság fejlődésének a lelassulása. Ez sok problémát okozott. Ennek következtében „az életszínvonal is lelassult. Az 1965/66-os évben sem lehet arról beszélni, hogy az életszinvonal emelkedett. Ezek nagymértékben befolyásolják a dolgozók hangulatát. A„gazdasági mechanizmussal párhuzamosan a párt vezető szerepének kérdése még erőteljesebben merül fel, mint ahogy korábban felmerült, vagy a gazdasági munka eredménytelensége, vagy eredményessége és lehetne még tovább sorolni. A politikai hangulat hullámzásának kérdése ia elég fontos. Az 1965. decemberi határozat megjelenése után sokféle jelzővel lehetne a hangulatot jellemezni. Közvetlenül a határozat után elég éles volt a hangulat, majd a későbbiek folyamán megjavult és normalizálódott. Bár várható volt, hogy a közlekedési dijak bevezetése ismételten kiélezi a hangulatot. Nem kedvezően alakulnak az életkörülmények, s a munkások ilyen módon reagálnak a kérdésekre. Elsősorban az emberek tudatát kell fejleszteni a hangulat javuláshoz. Végezetül a pártszervezetek úgy készüljenek a IX. kongresszusra, hogy ami a kerület kommunistáin múlik, azt hozzák rendbe, ami pedig nem rajtuk múlik, azt jelezzék az illetékes szervek felé. A kerületi pártértekezlet beszámolójához is nagyon sokat fog adni ez az anyag. /Jkv.2 Molnárné/ Sókiné elvtára? Igaza' van’ 'St a óinger elvtársnak, hogy az anyagi helyzet alakulásából próbálja az anyag levezetni a hangulatot és, hogy csak ebből levezetni ezt nem lehet, mert hat rá sok más körülmény, társadalmi stb. Még akkor is helytelen csak ebből levezetni a hangulatot, ha igaza van Kádár elvtársnak, hogy az anyagi lét határozza meg a tudatot. Mi körül folyik e témában a vita. Bizonyos értelemben sokszor ketté válasszuk a dolgokat, hol szubjektív véleményekkel tényekkel hasonlítják az objektív körülményeket, hol pedig fordítva holott sokkal gyorsabban ki tudnánk magyarázni a kérdéseke't, ha objektív kérdéseket, objektív tényekkel magyaráznánk. A harisnyatermelésében öt év alatt is kimutatható a fejlődés, de nem mindég paralel ezzel az anyagi fejlődés. Lényegében azt kell vizsgálnunk, ► hogy az emberek termelésében való résztvételében hogyan alakul ez a hatás. Nagyon széles skálán mozog ennek a tükröződése éa értékelése. Véleményem szerint ott van a probléma, hogy amikor osztályérdeknek megfelelően fejlődünk, miért nem követi mégis ezt a hangulat. Itt van, aki a termelést helyezi előtérbe és van, aki az emberekkel való foglalkozást, a külpolitikát, de az alapjában véve fejlődő és emelkedő tendenciánkat sokan nem értékelik pozitívnek. Ebben sokszor módszerbeli hibákat követünk el, , így. pl. az utóbbi másfél év alatt több politikai- ideológiai kérdést tárgyaltunk a pártszervezetek rendezvényein, mint az azt megelőző összes három év alatt, amikor közel 60 %-ban termelési kérdésekkel foglalkoztak - egyenesen politikai kérdések rovására. A termelési kérdésekkel való ilyen nagy arányú foglalkozás, önkéntelenül azt a gondolatot szülte, hogy miért nincs ezzel arányban a közvetett vagy a juttatott javak emelkedése. Ugyanakkor mi nem tettük meg ennek magyarázatát, igy elkövettük a politikai magyarázat hiányának hibáj át. 9_ * , - 8 -. é
