Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1966-06-27

Ez le/álbclánouablön megnyilvánul ,-bbon, hogj c vállal;.'tok tevéken;/......

Y cégének a .p;-ibály?ozása_a jövőben nem a népgazdasági tervek vállab latokra való lebontásával, jicb a kötelező tervmutatók lebontásával

C_ történik*

v~Ez"~ezt jelent ú, hogy megváltozik a vállalati tevéi;, nysó^ .szabályozásának a formája. A vállalati tevékenység eddigi azé 'hály ozásán ak ' a fő vonása az ..volt, nogy a vállalat; rá az te vékony né ,6 t szabta meg,

rásftkevékonysé éré adott feladatokák,....vagy állított fel korlátokat.

( Most„„/olTréirrtíodsXerela és formák bevezetéséről van szó, amelyek a vállaélm tevékenységnek nem a részelt, szabják meg, vagy a részeit szabá— íyozzák, hanem a vállalat ö s s z t e vé ke ny s é get terel ilc o népgazdasági re-# érdekek irányába.

A másik ilyen jellemző vonása a reformnak, az (j0uE újrarendezzük a gazdasági döntési jogköröknek a megoszlását a vallalat és a felsőbli" irányitó szervek, kormán:;’.,.3ti szervek közq. tcndezztík a döntési i jogköröket, s ezek jelentős rószip^decentralizáljulc/e vállalatokhoz.

í léi az alapvető me. gondolás c jogköröknek a decentralizálásával? Az

C. V oz^alapvető meggondolás, hogy ott I ‘gyen a döntés joga, ahol az adott „ ;

.tó kérdés összefüggéseiről ós következményeiről az áttekintés a legjobb,

tó s ahol a legközvetlenebbül jelentkezik ez adott döntéssel kapcsolatos

i ~^7 gazdasági érdek.

gglyelv áZok a kérdése;;,, amelyekben továbbra is központi döntést keld ^ /' ^ennkörtapi? Ezeket csak nagyon vázlatosan említem: a népgazdaság fő ( arányai, a fogyasztás, az é1etszinvonal-po1itika, a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése, a termelőerők területi elhelyezése, a nem |

[ termelő ágazatok fejlesztése, a műszaki fejlesztés fő irányai,és

más kérdések, tehát mindazok a kérdések, amelyek a tervgazdálkodás eredményes működése céljából központi döntési jogkörbe kell hogy tartozzanak. Ezek a jövőben is központi döntések tárgyát képezik.

Lehet-e a kötelező tervmutatók vállalatokra történő bontása nélkül tervgazdálkodást biztosítani? - teszik fel gyakran a kérdést.

Jto 1957 ót'á szerzett tapasztalataink alapján is azt mondhatjuk hogy

\ igebto J tó "X

Erre talán a le; meggyőzőbb az, h(u felvásárlási Rendszerhez forg^lwHfr^, aliol a korábbi szisz téma az volt, Trugy o IcöTíporiti árual iv. -.ökaStoio fű lep/ó

2. II...I—......

i*<u m

1 - 17 -