Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1964-07-15

I I

> 1 - Aztán később nem bíráltunk. Aztán azzal magyaráztuk a dolgokat,

úgy látszik, hogy most kezdünk eljutni oda, hogy a dicséretet is és a bírálatot is alkalmazni kell. Majd kezdtük megérteni,

4 hogy személy szerint is bírálni kell, mert kiderült, hogy nem

mindenkinél jé a fülhallás. Most úgy néz ki, hogy a lemaradást próbálják az elvtársak behozni. A kerület párttitkárait, a munkatársakat bírálni nem kell, jó a légkör, de a személy szerinti bírálatot fejleszteni kell.

Kiss Imre elvtárs a kádermunkával kapcsolatban - melyet a beszámoló is érinteW’~~szeretném véleményem elmondani. Van olyan tapasztalat, hogy ezen a területen problémák mutatkoznak. Az elmúlt

3-4 év alatt három olyan elvtársunk volt, aki 1 éves pártiskolát végzett és fegyelmivel kellett leváltani funkciójából. Itt elsősorban a kiválasztásnál kellene nagyobb körültekintéssel eljárni és a kollektív munka eredménye kell, hogy legyen a káderkiválasztás. Ezek az elVtársak külön-külön is elmondhatták volna véleményüket. Vagy ha munkatársi értekezlet elé kerül egy-egy javaslat, sokszor meglepő a személy volta, mert nem tudtunk már előzőleg róla. Az apparátussal kapcsolatban a jelzések problémáját vetette fel a beszámoló. Itt vissza kell térni Ángyás elvtárs példájára. A jelzésekkel egy kissé többet kell foglalkoz- Ü Y1’ nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon munkánkban. Az emberek a

jelzések felvetését ahhoz mérik, hogy arra milyen a reagálás és nyilvánvaló, hogy ez az apparátusra is érvényes, itt általában a part szerezet ekre, A beszámoló is nagyon helyesen felveti, hova mikor mar tudomásunkra jut a nevezett elvtárs bajba—kerülése, már nincs ra lehetőség, hogy azt a párt számára, mint kádert, riieF^wfenénk. De a környezet, aki együtt dolgozik ezekkel az elvtársikkal, a „kommunisták„mind-mind figyelik elvtársuk bajbakerüléoét, arra varva, Hogy jól legyengüljön és akkor már nem lehet megmenteni.

Másrészt azt hiszem,„hogy a túlzott türelem és türelmetlenség problémáját úgy vetnem fel, hogy meg van az a veszély, hogy egyes emberek olyan következtetést vonhatnak le, hogy másra hivatkoznak, és időbe?3???? elkövetett szabálytalanságért, megfelelő mértekben nyéért apJa rneg azt a büntetést, amit megérdemelt cselekmé-A párt gazdaság-szervező munkája. E kérdés meghatározásánál már

hofün ?SZv£°tíí ,Ü0SU3Ztunk- lIoF mllyen }Yyon a JDer, éa

nogyan legyen tovább, ez nemcsak helyi jelenség, hanem ténvií.TMan« országos probléma. Különböző bizottságok általában vizsgáli /■> ° pártszervezetek ..irányú t.vátamráS.ft.

probléma van valamit teími kellenífdfmégS íörtónif

meg nem „tartunk, hogy intézkedésre ia sor kerüli ön Tívpn'om;

p» s'sís afvsssrwsssar'— *

te^etí^^F^tlSJailnnek^ódositásával, egyhangúan elfogadják a Jegyzőkönyvvezető,

í ^ " 4'rf.

. / .

48

y > __ __ __________________ .

m —~ 4i

I

!\X