Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1964-07-15
I I *' 6/ , I - tz félreértések, értetlenségek vannak. Véleményem szerint, itt > rendkívül sok dolog lett egyben megragadva. Talán azért sok ez, mert egyrészt nap-mint nap felmerülnek, tehát változók; i masvonaókozásban pedig vannak általános jellegű és vannak egyedi problémák. „ Azonban crrevonatkozó.an valami általános receptet készíteni nem, vagypedig csak igep. nagy nehézségek árán lehet• /Iszony a tapasztalat azt mutatja, homy a felmerült nehézségeket nem sikerült legyőzni. Tehát, akkor meg’ ke?l Próbálni részleteiben megragadni a problémákat, ha ilyen ertelemberi több kilátás van a sikerre. Természetesen általános katekizmust kiadni nem szabad és nem is lehet! Tehát mi az az irt, amit követni „kell azon a területen, hogy a -párt gazaascagi szervező-tevékenysége javuljon, mi az a közismert megölciua erre. Pl: a párt-politikai intelligenciáját javítani kel!.az embereknek; de... ahhoz, hogy helyesen tükröződjenek a „felmerült problémák az agyvelejében, ahhoz szükséges az, hogy szakmai műveltsegeben^iegfelelő színvonalon álljon, hrrévonatxozóan folyik part- és allami oktatás, de más oldalon is fo~ lyin ez. Azonban bizonyos rész-kérdésekre vonatkozóan, ki kelhogy „mit 'értünk alatta; a itt kapcsolódok ahhoz, J. °dvtars is mondott. Itt felmerült az is, hogy az a toyirol-.ieg,yire való magyarázás, "szájba-rágás" nem jó, ezenkívül itt kérdeznék és azonnal kell válaszolni, tehát ???m?r.-?xbene Gyu'hen:1 azt az 5-1° legrázósabb problémát, ami íoi °S a loncsaere?en megtartott titkári értekezleteken fel nellene vetni azokat, választ kellene adni rájuk. Felvetődött, hogy nem járt sikerrel a tervezésbe való bevonás kérdésé. Ez nem is nyerhetett megoldást, mert pl. ahol a vál! 1alatok tervezese 5-6 varriáns folyamán jön létre, ha ez mind if Sff?? ?3ra ,volna a szerveknél /társadalmi/, akkor a negyedik tárgyalas mar köz-nevetségbe fulladt volna. Tehát, a terye-ses allami vonalon „folyik, de létezik két eset, arai'vJlemeijem szerint,, politikai kérdés; mégpedig az, ha a terv túlvagyFedig„ telj esi the tétlenül szoros. Most. a Jí°33af°í* a Gazdasági matematikai problémáit vetem fel, í ki afnen ^ d! az.fllető gépeket nem elégíti ki, az nem mi oo^ik ide. .,iOst, mikor gazdasági probléma és miproblónal^E^t STJ$61 áf3SŐtt.óű általános JeüegS Ye° Ipa- L“L i kellene kezcieni. a gazdasaga, élet alapvető nSmu íozul kiválasztani,a legtöbb alapvető gazdasági ^ prob!emukat és megmagyarázni, hogy mit értünk ebben politikai téma alatt, mit kell itt politikai témának venni. De itt S a veszély all fenn, hogy ez túl általános lesz, vagypedig ami tluffíu TF-k M» “ágikon. Azonkívül, est csak tTMább"vimi Itt S ,J“ Operatív döntések alakjában lehet kanc-olnth^m^í ? ? gazdasági természetű kérdésekkel zatoŐthoSa?rSL;Ha, a „vezetőségi üléseink határonek röízitve lii elerni? Hogy a határozatok le legyevlrrehaltSáhníí^no Vtilah?p az ilyen módszerbeli kérdések lslS tStíS ho ff. 10 a Huszfilléres. Pl. több, mint "éreCftJ? 1 ^ahogyan a,fegyelmi határozatokat egy-Kf 1 * a vezetős®Si ülések tartására még ma sincs y • Nem ott van nálunk a probléma, hogy általában nem igyekszünk követni és magyarázni a párt pílitikdját és f vSnSlat tprín? n®?+mindes+i'Vd?^lc.1m®9m01ldani konkrétan, hogy mit kell* tenni, mit szeretnénk. Ezt bizonyosmértékig általánosan kell tsss^&strs* .wta? *»«m» ne YYqzlíhKY bLenYfAtHTM nseV löírűí ’W‘ tel1- a pártszervezeteink egyes helveker 7TM’+ i • g i kiutat arra, hogy agitálnak a tounkaf egy elem' betartásába a Snuíistün^ b°Sy nem , Példamutatás tekintetében is def?enz?váb^“uíik? 3 3Zemélyes
