Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1964-01-17
f I I í “ 1P - , ^ Dobosné e1vtars: Nagy örömmel,qlvaatam a PB intézkedési tervében a munka módszerével/a regi,'jo felelvenitésére vagy az újat jelentő módszer kidolgozásaira vonatkozó javaslatot, mert nagyon i rászorul arra a pártmunka, a pártélet, hogy bizonyos tekintetben új módszerekkel follyon a munka. Meghatározást nyert az anyagban, hogy egységes fellépést, egységesen értelmezni a feladatokat. Véleményem, szerint, az egységes felelősséget is. nagyon időszerű volt kimondani a PB-nak. Időszerű az is, hogy a pártszervezetek ne általában dolgozzanak, ne szemléljék a dolgokat, hanem konkrétan dolgozzanak; természetesen a sa.iát eszközeikkel. A formális vonásokat félre kell tenni a párt- és a gazdasági életben is, s amikor valamilyen új feladatról van^szó, akkor, ne az értekezleteken gondolkozzunk, hanem a meglévő kereteket használjuk ki jobban. Ezek azok a gondolatok, amelyek különösen tetszettek az intézkedési tervből. A gazdasági vezetésbe hol, s mikor történő beavatkozásról, amelyre Bihari elvtárs is kitért; s mint olyan üzemi párttitkár szólnék ehhez, aki egyhelyben három és fél év alatt 3 igazgatóval és 3 párttítkárral dolgozott együtt. Ez a kérdés, hogy hol, va?xy hogyan avatkozzék be a párttitkár a gazdasági vezey_ tésbe, ezek a gondolatok csak ackor merülhetnek fel, ha a vezetéssel baj van bármelyik oldalról. Viszont, ha a káderkérdés a vezetésben központi helyet foglal el, a-kor ez a probléma fel sera merülhet. Ha a dolgokat hozzáértő emberek végzik minden helyen, akkor nem is jut eszükbe azon gondolkodni, hogy ez most beavatkozás-e vagy sem, hanem közösen érzik a felelősséget, a feladatok fontosságát, s ehhez az kell, hogy érezze az ember, hogy a nartner tud adni. Ezért visszafelé is jó nézni a jelen gyakorlatán túl, s meg kell teremteni mindenütt a feltételeket, hogy ne is legyenek ilyen kérdések.-A 8.oldal 2-es pontjának kérdésére vonatkozóan szeretném javasolni, hogy gondolja meg a PB., hogy így szóljon-e ez a mondat? hogy alanszervezetenként ismertetni kell az intézkedési terv lényegét. Úgy gondolom, hogy ésszerű és helyes lenne, ha ebben megadná a ker-i PB az alapszervezeteknek a lehetőséget, hogy ma- 1 guk válasszák meg - a saját kürüiményeik mérlegelése után, -hogy az összevont vagy az alapszervezetenkénti taggyűlést vál- N lalják-e? Itt felmerül ennek az előnye és a hátránya is; vagyis, hogy az alapszervi titkárok olyanok-e, hogy a párttagságnak a nézőpontját megfelelően tudják-e irányítani; ill. megfelelően irányítva tudják-e ezt a kérdést levinni.-A feszesebben végzendő munkának nem kell azt jelentenie, hogy a f pártszervezetek önállóságát a ker-i PB vagy más felsőbb pártszervek a mostaninál szükebb körre vonják vissza. Gondolom erre sem gondolt a PB, amikor az intézkedési tervet készítette; de felmerül bennem ez a gondolat a 8-9.oldalon olvasva, hogy a párttitkár és az igazgató vegyen részt azon a taggyűlésen, ahol ezt a kérdést fogják tárgyalni. Fent kellene tartani a jelenlegi állapotokat, vagyis hadd döntse el ezt is az a pártszervezet, hogy a KISZ- vagy a szakszervezeti taggyűlésen ki vesz részt; vagyis menjen oda az az ember, aki fnirányvonalának végrehajtását a legjobban tudja vinni e területeken. RatulQvazki elvtái°a: A kerület legnagyobb volumenét a textilesek teszik ki. Az intézkedési tervben rögzitett pontokkal kapcsolatban szeretném azt megjegyezni, hogy azokat néklink az átszed vezés körülményei között kell majd végrehajtani. Azonban nem vitás, hogy ezek a konkrét feladatok segitik a vállalatokat, ezzel találkoztam a Budakalászon, ill. a Csillaghegyi Lenárugyárban is. Ezért az intézkedési tervvel egyetértek, azt támogatom, azonban kérem, hogy vegyék figyelembe a textiles üzemek különleges helyzetét az átszervezések miatt. Bodri elvtárs: Egy-két kérdést^tartok szükségesnek elmondani, annak
