Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1964-01-17
I i ;;4 ► %* í ' * Ilyen ol. az is, hogy feltétlenül szüksége van a Gázgyárnak egy kb. 35 ezer Ft-ba kerülő kompresszorra; s most azt a messze’ menően segitoszándéku tanácsot kaptuk, hogy azt meg lehet tenni, hogy hozza be a Bp-i Ipari Vásárra a nyugatnémet cég ezt a gépet, s akkor ilyen módon meg lehet vennünk. Azért mondtam ezt el, mert ez nem lényegi, hanem formai akadálya az ügyeknek. Ezeknek el kell hárulni az útból ahhoz, hogy tényleg gyümölcsöket hozzon az ilyen intézkedési terv is. Ezért a vezetésben korrektebb viszonyokat kell megvalósítani. A vállalatoknál lévő lehetőségek még kihasználatlanok. Ennek érdekében a munkaerő—tartalékok felhasználása is fontos, mert az orvosi paüirral rendelkezők,^csalc könnyebb munkára alkalmazhatók átlagbére, nem a létszám arányában, hanem annál súlyosabb mértékben fogja rontani a termelést. Az előterjesztést jónak tartom, de azt javaslom, hogy az első -pontot módosítsák az elmondottak szerint. Végh elvtára: A kerületi PB javaslatával, különösen a ránk vonatkozó résszel, telje§£gészében egyetértek. Néhány számot idéznék; nem a termelési értekezlet miatt, a kész pamutszövését a vállalat jól teljesiti, a selyemnél is a termelési értékünk jól alakult és a vállalat egésze, loo,5 %-ra. teljesítette az exporttervét; de, ezenbelül az egyes gyáregységeink sokkal jobban. Most nem felfelé, hanem felénk korrigálok. Azonban vannak bizony rossz számok is; elsősorban az összlétszámot 99,7 %~ra teljesítette a vállalat, tehát ezt nem léptük túl, de megoszlását tekintve, igen csúnya dolgok vannak, amelyért bennünket terhel a m felelősség. Pl. a munkásoknál 99,3 %-ra, az alkalmazottaknál loo,3 %-ra teljesítettük a létszámtervet. Az egy munkásra jutó.termelési értéket lehet vetíteni, ami loo,5 %\ viszont, ha az eszközök ráfordítását nézzük, akkor kiderülhet, hogy ez a szám nem a legjobb. A volumen is nagyobb, azonban a kamat elviszi a nyereségreszesedés igen szén hányadát. Ez is rontja az egyébként szón eredményt, amelyről előttem beszólt Gosztonyi elvtárs is. Miután felszólalásom azt kelthetné, hogy ez most az összevont nagyvállalat eredménye, meg kell mondanom, hogy nem tartjuk annak. A gyárak kollektívái nagyon komoly erőtészt isseket tettek, hogy az évvégi ered^ menyek szépen zárhatók legyenek. A jövő évi tervfeladataink komolyan feszítettek? 114 %-os feszítés van benne, a azt még nem számoltuk ki, hogy ez Ft-ban mit jelent a gyárnak. Mint 1963-ban, úgy 19b4-ben is megtesznek mindent a gyári kollektívák, hogy a tervek teljesítést nyerjenek. Itt többé-kevésbé azonos feladatok vannak, amelyek csak részekre bontva jelentkeznek, Gyáraink nagyrésze ezeket/tapasztalataink szerint/ jól értékelte, azonban a Ft-értókeket már nem irtí| bele ebbe. Ugyanis, araig csak egy intézkedést tesznek a tervbe, akkor - ha az nem valósul meg - csak azt irják, hogy ez és ez a terv nem valósult meg; viszont, ha ide beteszem a Ft-értéket, akkor már komolyabban számon lehet azt kérni. Éppen ezért, el kell érni azt, hogy úgy álljon össze a vállalat intézkedési terve, amely tartalmaz olyan feladatokat, hogy a vállalat központját stabilizálni kell, az irányitó munkát jobban kell fejleszteni, rendszeres gyártmányfejlesztési csoportot kell létrehozni, ösztönző bérrendszert kell kidolgozni* a viszonylag nagyon keveset keresők körében, a munkaerő fluktuációját csökkenteni kell, ugyanis az egy kerületben lévő három gyárunknál különböző eredmények mutatkoznak a munkaerővándorlasban. Továbbá a béreknek valamit segíteniük kell abban, hogy egyes területeken nőket tudjunk beállítani a gepek mellé. Jelenleg a közgazdasági elemző munkánkat tartjuk fontosnak megjavítani. Különösképen fontos területünkön a minőség javítása, amely alapvető feltétele annak, hogy az áruink kívánatosak legyenek; különösen nyugaton fektetnek erre nagy súlyt. . . / . AB >• 1 _ _ _ . 50 ■ «r
