Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1963-06-07
~' i : .x., \ i •** — ?Taár elvtár-g: Az újság, a T7 és általában, a propaganda u > .".int np “"a zt' mondja, hogy Magyarország ipara efész -or szerű' ár; ugyanakkor ha komolyln megbézzük nem egészen i/ry 'Ml a dolog. h\ műszaki értelmiség egy részét ez a nem egészen reális tájékoztatás nem ösztönzi arra, hogy a lemaradást benő zár. He n ' azt Épl W. mondja , hogy ezt azé les kör ben nem keli propagálni, de ne csináljuk agyi: végletet sem, mert1’a tömegpropaganda szaupon1Í|ábál • npglMögn nem helyes, ha ilyen megelégedett hangulatot teremtünk: A másik ; kérdés a kulturális forradalom hhnhuj.e , nőni: folyik egy olyan vita, amely a VIII. kongresszus szellemében igen élénk visszhangra talált, ez Molnár Frik cikke, eddig megjelent eb. 8 cikk ; most fog megjelenni egy vitazáré rész, de biztos' abban, hogy ez sem fogja lezárni a vitát. A cikk lényege, hogy, hogy né; néhány évig fennmarad a buzao'á nac'iona iiznus maradványa, amit bizonyos mértékig lehet gátolni, de amninisatrativ eszközökkel n/glíi megszüntetni nem lehet. Probléma, hogy bizony a történelem -iráe s~\ különösen oz ellenforradalom előtti időkben a magyar történelem haladé hagyományait erősen stilizálta ás ezt a szemléletet átvettük. Araikor Molnár Frik felvetette, hogy ezt meg kell nézni hogy mennyire haladé, akkor a történelemtanárok vitatkoztak és rá kellett jönni, hogy a szemlélet teljesen jogos, ha ezt nem tudjuk negérteni önkénte 1 en*11 mag11nkkai visszük a kapitaiista szellemet. A Csehszlovák: M őrt éne lem iró.3; h.'olnér Főiknek i azat adnak a magyar haladé mozgalom általános szempont jóból, de amikor a huszita mozgalomra kerül sor már tagadják Molnár "Frik értékelését. Egyetért teljesen Bihari elv társsal, hogy podagó* v ' gusok túlnyomó többsége a maga módján harcol és elkövet mindetn a párt politikai'irányvonalának előbbre vitelében, ezonban azzal is tisztában kell lenni, hogy marxista műveltségűk igen heterogén, egy részük alkalmazza a pedagógiában, de egy jé része még nem jutott el arra a pontra, hogy szemlélete is megváltozzon. A tanultakat a gyakorlattal nem tudja megfelelően .összekötni. Nagyon éles vitákra lenne szükség, hogy a pedagógusok megértsék ezt a szemléleti kérdést. Rz nagyon fontos, mert feltétlenül irányt kell venni, hogy amit tanul a gyakorlatba áttevődjék, ez nagyon nehéz, mert a hagyományok .rendkívül mélyen élnek bennük és merevségük aga na gyón,-ne he zen oldódik fel. Ha a vezető onek meg kell tanulni lo ujjal zongorázni, akkor a pedagógusoknak feltétlen ezt kell tenni. Idén egy nagyon jé pedagógus napot rendeztek a Budapesti Harisnyagyárban, ahol egy szívélyes emberbaráti fogadtatásban mindent megkaptak. Nem tudják a harisnyagyáriak, hogy ennek milyen nagy a visszhang ja. -Azok a pedagógusok akik nem voltak eddig üzemben és megnézték a különböző munkafogásokat, akkor megkérdezték, hogy egész nap ezt csinálja. Most már megértette, hogy a napi 8 óra után nincs ölre Íme foglalkozni a gyerekekkel ennek a dolgozó nőnek. Óriási változás ment végbe a fejekben. A pedagógusokat le kell vinni az üzemekbe, mert különben nem fog megvalósulni a iskolareform g .^gfjgntosabb célkitűzése. v 3. Ha a bevezetőben felvetett problémákat né zz ük ,e gyes liélyélcen a megfelelő intézkedések hiányával lehet találkozni, vagy nem veszik eléggé figyelembe a körülményeket, vagy olyan problémákkal találkozunk, amelyekről Maár elvtárs beszélt. Vagy amiről Bihari elvtárs beszélt, a párttagok egy részénél az aktivitás hiánya. Véleménye szerint mindezek összefüggnek azzal, hogy mennyire van elterjedve a M-L gondolkodási mód. és. hogy mennyire tudjuk alkalmazni a munka során* w S . ij P , .. . •
