Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)

1962-01-19

*- b -l Mi kerületi viszonylatban nem is tettünk összehasonlításokat országos számokkal, mégis elengedhetetlen egy bizonyos irányvonalat meg ne állapít­sunk és követelményeket magunk elé ne tűzzünk ki. Nem egy területen az a tapasztalatunk, hogy a pártvezetőség az intézkedési terv eikészi tésének megbeszélésére n,em hivta meg a z illetékes gazdasági vezetőket. Már a ter­vezési munkába való beavatkozással kezdjük el a termelés párt ellenőrzési munkát. Mindezekre a titkári értekezleten Felhívtuk az elvt rsak figyel­mét. A termeléssel kapcsolatos kérdéseket meg fogjuk beszélni. Én a ma­gam részéről a P' rtblzottségot arra kérem bizza meg a párt Végrehnjtó- Bj^ottságot a termelés párt ellenőrző munka jobbá vitele érdekébe:*, hogy az intézkedési tervek elkészülését hatékonyabban ellenőrizze. Ezzel el tudjuk érni, tudunk bizonyos irányítást adni, anélkül, hogy a gazdasági vezetésnek a jogkörét csorbítanánk. Az intézkedési terveknek a felül­bírálásával és megvizsgálásán keresztül segítjük a vállalatok munkáját, E2 olyan dolgot is magával hozna, hogy az intézkedési tervek felülvizsgá­lata bizonyos vonatkozású képet ad, hogy a vállalatok milyen formában használták fel a lehetőségeket a termelési tervek kialakításához, ami egyrészt alapul szolgálhat a termelési mozgalom fellendüléséhez, ^ Stadinger Istvón eÍvtárs* Két kérdéssel szeretnék foglalkozni az 1961-es eredmények' és az 1962-es tervek készítésével. Van olyan tapasztalatunk, hogy a tavalyi viszonylag kedvező termelékenység, termelés többlet helyett nem valami jó szám jön ki, 35 í egy fűre, Ugy látszik, hogy ebből a szem­pontból visszafejlődés van az elmúlt évhez, képest, csináltunk egy kissé alaposabb ellenőrzést, hogy az igazsághoz koz lebb fekvő adatokat kapjunk, Ezzel kapcsolatban szeretnék kitérni arra, hogy bizonyos mutatók nem lesznek elégségesek, hogy teljesen megértsék. A munkaigényesség válto­zásával ellentmondások, kiszűrések, a termelékenységet összetévesztik a mutatójával, itt fogalmilag más dologról van szó. Itt tehát uj módszer­re lenne szükség, vagyis finomítani kellene ezt a módszert, hogy a dolgok lényegébe belelássunk, A kerület vasiparában nem fordítanak figyelmet arra, hogy a munka i gé ny esség kiszűrése megtö rténjék , Erre kidolgozott módszerek va**nak, Ez a feladat megoldható, de mint ilyen nincs nyilván­tartva a vállalatnál, E£v iparv Halat hiányával nem tudjuk elvégezni, illetve kerületi számot nem tudunk produkálni. Ennek dacára a vezetés színvonalának javítása céljából arra kell ösztönözni a kerület nagyobb vállalatait, hogy valamiféle módon tartsák ezeket az adatokat nyilván. Ez sajnos lassanként kikerülhetetlen lesz és többletmunkát jelent, A másik kérdés ami itt szintén érintve lett a vállalti Önállóság kérdése, ez is egy rázós ügy, vitathatatlan h’ogy a tervezés ás munkaügyek első­rendű tényezők ezeken a területeken van lényeges előrehaladás és e két területen jelentősen nőtt a vállalati Önállóság* Ugyanakkor más tenden­ciáról is szó van, amire figyelmet kell fordítani, ugyanis amikor a válla­­, latnak joga van megállapítani a bérrendszert, ugyanakkor nincs joga pl, egy ösztöndíjast hogy felvegyen. Nem is a minisztérium által adott pénzből van, hanem tulajdonképpen a gy ri dolgozók pénzéből van ez. Magyarországon hol van az a vállalat ahol egy gépkocsi havonta 3 ezer km futhat, előírták ezt a pontot és az iparigazgatóság vezetője engedé­lyezheti ennek a t llépését. Az ipnrigazgató ilyen dolgokkal foglalko­zik, az ő hatáskörébe tartozik ez. Ilyen dolgot még fel lehetne sorolni vagy húszat. Ml re Jók ezek? Hogy még egy péld t említsek, be van vezet­ve, hogyan kaphat valaki szabads agot. Pl, egy sportolónak én nem adhatok szabadsagot, A Sport Egyesületnek kell ezt kérni, alá kell, hogy ax [ irja az MT., ezt küldik nekem a vállalatnak, majd ezt án azután beküldőm az iparigazgatóság vezetőjének, hogy adják meg a szabadságot, mellékelem I az MI levelét. Az iparigazgató visszaküldi, erre án szólok a tagnak, visszaírok az Egyesületnek és az illető elmegy szabadságra. Ezek azok a tendenciák amik a vállalati önállósággal szemoen állnak. L^nyegéüen egyes jogkörök az üzemi tanácsnak lettek átadva. Ideje lenne már kimon­dani, hogy tényleg kinek az Önállóságáról van szó. Erről már pock elv­társ is irt egy jelentős cikket a Népszabadságban. Véleményem szerint ezt csak el kellene kezdeni valahol. Esetleg jelezni kellene felsőbb y ' ..... "——~— — ..................—*— ----------—r— j jS***ssfi|!»W8EWw*w*rti»o««M iihifiwmni imini íi

Next

/
Oldalképek
Tartalom