Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1962-08-19
í I* •• • a ‘ - 4 -» i f A forgóeszköz normák és a gyártmányprofil összefüggésében vetődik fel a textilkászaru kollekciók összeállításának kérdése* A pamut-iparág fenn► tart egy kísérleti íellegü üzemet, a Textilmi nt agyártó Vállalatot, a“?ly gyakorlatilag "laboratóriumi" méretekben, tehát az iparban el nem képzelhető ideális körülmények között állítja össze a kollekciót, amely azután a külkereskedelem és a belkereskedelem felé zsinórmértékül szolgal a következő évi rendelések céljából. Amikor pedig a tényleges kivitelezésre kerül a sor, akkor kiderül, hogy szó sincs ideális körűi!menyedről, festék és vegyszer és technológiai kényszermegoldásokkal ke11 azután az árut legyártani. Ilyenkor természetesen nem veszik tekintetbe azt sem, hogy a kollekcióban elfogadott egyes minták melyik kikészitőgvár termelési adottságainak felelnek meg a legjobban, tehát ebből ismét érdekellentét származik a népgazdaságot képviselő iparvezetes és a dolgozókat tömörítő vállalat között. Az export ^viszonylatban kialakult jelenlegi helyzet folytán a diszpo. Yez®í * bogy kénytelen a Hungarotex raktárra is termeltetni. Ez feltétlenül bizonyos ötletszerűséggel történhet meg csupán es nem tudhatjuk azt, hogy a társadalmi munkaórák százezreit ma-Írenntlíáí ?áslríóíatrra kerÜbŐ ®xPort -termék majd mikor, hol, milyen fo, £??íarfc?Jík l raktárviszonyokkérdése: a vállalatok termelése az ií íív ! hatalmasan megnőtt, a raktárkapacitás legjobb esetben is nem csökkent, de semmiesetre sem gyarapodott* / sőt inkább általáig1 ?®9kfe;PQBrdl beszélhetünk, mert korábban raktári célokat szolgáló helyiségekben is igen sok helyen tarmelőmunka folyik./ Raktár gondjainkat nemcsak az növeli, hogy saját anyagainkat, befejezetlen es felkész termékeinket is alig vagyunk képe*sek elhelverni “hanem ma,nd a Hungarotex, mind a MÓDEX, mind a Ruhaipari. T^rvíz? Vállalat tÍreiSri4iJSv fii1! 5 r?xmil X?? nagyságrendű késszövet mennyi-’ roxáiol napunk» Lnnok a kezelese* allanao a“traka?a, kiszól szinte nagyobb munkaerő kapacitást köt le, mint a folyó készáru tárolás. Itt világos a népgazdaság és a vállalati érdekek’összeütközése: népgazdasági érdek az, hogy sok tízmilliós beruházással ne lépvén szükség ujabb raktárházak épitéséra, de ugyanakkor a vállalatnak kell munkaerőt, raktárkapacitast, bért, régiét és sok egyebet fordítani központi feladatokat ellátó készletező, ill. exportáló vállalatok á- Xujának tarolására. Állóeszközök helytelen kihasználása. fa+hairl^'Iré-:2^?+'t++•iav^elenP^€?l£^°1, ^eFyeket a be rahá zás okkal kapcsolatban lerögzítettünk, a gyartmanyosszetetel stabilitásának hiánya • akaőalya az állóeszközök helyes kihasználásának. A nyomoraikészítogyáru technológiának egyik alapvető jellegzetessége az, hogy'nemminden gépegység, vesz reszt a termékek előállításában, mini miadea alkaimmal, a különféle kémiai technológiai igények egvmustoi eltero gepegysegeket mozgatnak meg, ezeknek gépóra produktív ikövetkeztében egymástól lényegesen eltér. Igen sok a refadtkike szí togyá rak bán, amikor is egy termék már tulhaiaat vdiamely műhelyen, vagy eljáráson, eljutott egy másik mühelvig es akkor újra visszakerül, / bolyhozás stb./ Ezek a’ körülihények má^ önmagában sem teszik könnyűvé azt, hogy az állóeszközök kihasználását helyesen es egyenletesen szervezzük meg, nem is tekintve itt az ielénv- i ze rusegbol szármázó efajta eltolódásokat, de eg.y hagyományosabb es 7eérk bfoof? ráfonyÖv-Zeífíel'melÍL?tt messzemenően gondoskodhatnánk a reánk bízott állóeszköz állomány kihasználásának .fokozásáról is. j 6(? i 1 ^ _____________________ ;jj * Hí
