Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1961-06-09
"Nem lesz-e kampány szerű % párt szövetségi politikája?*? "Helyeseljük és örömmel vesszük a bizalmat, viszonozzuk is, de mi a garancia, hogy a régi hibák nem ismétlődnék meg?" Az orvosok például még ma is a több-párt rendszerben látnak a rég;i hibák visszatérése elleni hatásos garanciát, mert szerintük igy kontroll lenne és jeleznék a hibdkat. Több helyen ugy is felvetődött a probléma, hogy ahhoz,hogy a párttagok megszokják,meghallgassák és elfogadják mások véleményét, a párton belül is megkell teremteni a szabad vélemény-nyilvánítás légkörét, mert igy a párttagok hozzászoknak mások véleményéhez, megszokják, hogy másoknak is lehet igazuk." Az összes értelmiségiekkel folytatott csoportos beszélgetéseken felvetettékqhogy nagyon sérelmezik a középiskolai, de főleg az egyetemi felvételeknél a_gZarma zásbclfonegkülönbö zt été st. Az, hogy a múlthoz viszonyítva az értelmiség! szarrnazasuak arány száma ma lényegesen jobb, teljesen ismefo retlen volt előttük. Eszükbe sem jutott, hogy az egyetemre járók származási arány számát a társadalom összetételéhez hasonlítsák. Többen ugy vetették fel, hogy sok gyerek szülei Gsak 8-10 éve munkások, azok előnyben vannak most, pedig: a szülő régen értelmiségi, vagy kereskedő, kisiparos, esetleg kizsákmányoló volt. Ugyanakkor vannak régi munkás-családok, de a szülő 194 5 után tanult, mostpedig, mint értelmiségi szerepel, ezért a gyerek hátrányos helyzetben van. De mondták azt is, hogy "nyor-e azzal a szocializmus, ha egy munkás-szülő esetleg kisebb képességű gyereke miatt, kimard az egyetemről egy jóképességü, értelmisági szülő, gyereke." "Ne nézzék a származást, csak a felkészültséget, a szorgalmat.* Pedagógusok között hangzott eü, hogy a munkásosztály már elfo érte a szellemi vezetés szintjét, minek kell a gyerekeket megkülönböztetni?’"Mindenkit, mint dolgozót kell tekinteni a mai társadalomban" - mondják idős műszakiak.-Hivatkoznak Csehszlovákiára ás Lengyelországra, "ahol nem aa a helyzet, mint nálunk." i,..9soP9rtös beszélgetéseken többnyire különböző bár-problémákat is felvetettek. A munkások és értelmiségiek között elsősorban a parasztsáraak éa £..yé-^osi kispolgárságnak a nálukénál magasabb életszínvonalát kifogásol—A tsz-parasztok helyzetét általában a sajtóban propagált, sok munkaegységgel rendelkező parasztokon keresztül nézik, a kisiparosok és kiskereakedőket pedig azokon keresztül, akik öröklakást, autót tudnak vásárolni. Értelmiségi ás alkalmazotti kategóritiknál felvetik, hogy "helytelen, ha az egyetemet végzettek az első években kevesebbet keresnek, mint egy átlagos képzettségű szakmunkád. .A műszaki értelmiségiek, de különösen a pedagógusok felvetik, hogy az orvosokkal szemben hátrányosabb * 7 * ^zr £**■****. 9 i r ) ' ' ~ 9 -
