Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1961-04-07
*•«— , ^ , vMMn»ummvtwsiít<T»:.v) ■ i I “ 3 Feltűnő, hogy a belső intézkedési tervek nem olyan szigorúak, mint a külsők. A minisztérium igyekszik nagyon kézben tartani az intézkedési tervek végrehajtását, de az az érzésem, hogy erős en pa pir-munkát v ég eznek, Laklódi Ferenoné elv társ: .A Budapesti és az 0 budai Harisnyagyár vl® onyíaiában szeretne néhány szét hozzászólni, A bérezés és a műszaki intézkedések szempontjából kellett tervet készíteni. Legalábbis a mi részünkről komolyan lettek felmérve, hogy a tervekbe mit vegyünk bele. ,A kisgépesités vált szükségessé, amely a kézi munkát igen nagymértékben csökkentette volna, de a minisztérium lo vagy 15 %-ot levett ebbel, rózt, hogy az l/3-ad és 2/3-ad be legyen tartva igen megnehezíti ez, s lehet, hogy nem is fog menni. A norma ki igazítás megtörtént, 2 %-os volt a termelékenység emelése, ez a további időben emelkedni fog. Negatív dolog a minisztériumok részéről, hogy olyan intézkedéseket kapnak a vállalatok, amelyek szerte e kerülnek a népgazdasági és a vállalati érdekkel. Nekünk 2,5 %-os anyagtakarékosságot kell végrehajtani. Ezzel arra kényszerítik rá a vállalatot, hogy r* rá menjenek a finom-harisnyára, aminek 13-sz orosan .levesebb a súlya, mint a patent- és a gyermek harisnyáké. Helyes-e hogy igy tegyünk és esetleg egy idő múlva hiánycikk lesz a gyerek vagy a flór harisnya. S ezzel akár hova megy az ember, nem kap igazat. Meg kellene nézni, hogy nincs-e ilyen máshol is. Most e szerint kell a termelést beállítanunk. Szóltam, hogy próbálják módositani a tervet, mert ezt csak ugy lehet teljesíteni, hogy az anyagtervet csökkentjük, vagypedig nem tesszük bele az áruba azt az anyagot, amit kell. Ekkor csalunk és a végén bíróság elé kerül a vállalatvezetés. Ha elfogadjuk a 2,5 %-os anyagtakarékosságot, akkor ezzel csalásra veszik rá a vállalatot. Ebből azt látom, hogy nem helyes, ha a vállalati érdeket a népgazdasági érdek elé helyezzük. Ratulovszki János elv társ: A beszámolóval és a jelentéssel is egyetértek. I Helyesen tükrözi 'azokat a negatívumokat is, amelyek vannak. a-n A tartalékokkal kapcsolatban az a helyzet, hogy gazdasági probléma is, mégis ki kell hangsúlyozni, hogy döntően politikai kérdés, különösen, amikor középvezetői szinten nézzük ezt a kérdést. Foglalkoztunk az anyaggazdálkodással, takarékossággal, különösen a hulladékok területén, amit szeretnénk a vállalatnál megtakarítani, s ezt nem tudjuk megértetni egyes dolgozókkal, hogy ez milyen nagy mennyiséget jelent összességében. Másik, hegy / létszámhiánnyal dolgoznak és mikor beszéltek velük, helyesen csoportosították át az embereket, s megtermelték azt a mennyiséget, amit kellett. Mivel kényszerítve voltak a művezetők, igy meg tudták oldani ezt a kérdést is. Sok esetben a felsőbb gazdasági szezvek sem értik meg ezt a kérdést eléggé és különösebben ez a probléma nem érdekli őket. Belföld felé nem tudjuk ki sdni a termékeinket, mert nagy a választék és olyan követelményeket állítanak fel, hogy a külföldi exportra sincs ennyi kívánság. Ugyanakkor időnként kiárusításokat csinálnak az üzletedben, amivel sok ezer forintot dobnak ki a piacra. Politikai szempontból ezzel a kérdéssel kerületi viszonylatban is 'foglalkozni kell. Szűk gazdasági, sokszor egyéni érdekeket vesznek figyelembe és ez komoly akadálya a tartalékok feltárásának. A gazdasági vezetőknek a rendelkezésre álló anyagi eszközöket jobban igénybe kell venniük, mert ezen a területen nem tettünk meg még mindent. Igyekszünk jobban érdekeltté tenni a dolgozókat, hogy a tartalékok nagyobb mértékben felszínre terüljenek. uro -V k V I__________________________________ ^ ^ £ 1 *
