Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1961-06-09
dé nekünk a politikai hatást kell néznünk, az emberek éberen ’ figyelik a szavak ós tettek egységét, és egy esetből ők általánosítanak. Sümegi elvtárs, annyit megjegyeznék, ha igy veted fel a problóraákatj mint itt, akkor nem eléggé érte€ a politikai vonalat. Sem az irásos anyagban, sem a bevezetőben nincs benne, hogy mi most egy olyan politikai vonalat csináljunk, hogy minden beosztásba ilyen embereket tegyünk. De egyes eset előfordul, az lehet. Miért? Mert például, kapitalista osztály már nincs/ nálunk. Ez a probléma mindig konkrétan, egyes személyeken keresztül vetődik i fel és mindig speciális eset, mert csak egyedekkel állapodhatunk meg, mivel mint osztály már nem létezik. Egyetértünk, hogy a kulákot bevihessük a szövetkezetbe és még a vezetőségbe is bevehetik 1-2 év múltán az egész tagság hozzéjáru/lásával, ugyanakkor a Gázgyárba a volt kulák gyermekét nem lehet ilyen funkcióba állítani. Mi itt a különbség? Semmi. Következetesnek kell lennünk, vagy itt sem, ott sem, vagypedig mind a két helyen megengedjük. Nem azért hoztam ezt a példát - Kádár elvtársnak válaszolva - hogy valamilyen vonalat képviseljek, hanem hogy lássák az elvtérfo safcj hogy a vezetőknek dönteniök kell. Lehet olyan eset, hogy megégetjük magunkat 1-1 ember miatt, most azért - ettől val<T félelmünkben - nem döntünk ezekben az esetekben. Ezt nem lehet elfogadni. Ml már munkásokkal is égtünk le. Ilyen a káder-munka, Balassa> elvtársnak válaszolva, hogy ha döntenünk kell, hogy két ember közül melyiket állítsuk be a párttagot, vagy a nem párttagot, erre Balassa elvtárs azt mondta, hogy okvetlen a párttagot. Ml azt mondjuk lehet, hogy nem! Pl, egy osztályon van két egyforma adottságú ember és adódhat, hogy nem tesszük oda a pártta( got, mert a pártonkivüli ugyanolyan értékű ember,s lehet, hogy a párttagok már amugyls túlsúlyban vannak az osztályon. A párt politikája nem tektika. Mi kell, hogy szakítsunk már ezzel az elgondolással, ami tévedésen alapult. Mi az utitáa elméletet nem vallhatjuk, hogy kit melyik kilómóter-fcőnél felejtünk ott, s vannak akik most próbálják átfestegetni. Ezt nem lehet hagyni, . aki ezt folytatja, az úgyis lebukik, érzik az emberek azt, hogy _ ez csak úgyis taktikázik velük. Mostmar az a domináló, hogy az embereket munkájuk alapján Ítéljük meg* nem a szavak alapján, hanem ki tett többet a társadalmi rendért. Az a párttag tett többet, aki többmillió forintos hasznot hajt a társadalomnak, a népgazdaságnak, vagypedig az,oaki a 8 órán belül végzi el társadalmi munkáját. Lelkileg meg lehet érteni azokat a szektás, dogmatikus embereket , akik ^ólnek attól, hogy megismétlődjön 1956., de ezeknek viszont ténykedésük éppen arra mutat, hogy azzal előidéznének még egy ilyen szakadást. Hiába értjük meg őket lelkileg, ha gyakorlatilag visznek a szakadék felé, amibe már egyszer belezuhantunk.'Amit a diszidenssel kapcsolatban felvetett Szebenyi elvtárs, abban egyetértek vele, hogy nyugodtan maradjon vissza az iskoláról az, aki tavaly még a francia idegen légióban harcolt és ott megsebesült, erre hazajött. Sajnos vannak ilyenek, hogy szinte megfúrják a Párt határozatait, azt mondják, egyetértünk és közben nem azt teszik, és mégegyszer visszatérnék, hogy a bal-oldaliaskodás sokszor jobb-oldalisagot takar. A Király problémájával kapcsolatban, aki propagandistaja a kerületnek, senki soha olyant nem mondott, hogy nekünk a kuláksággal kell szövetséget kötni. Kádár elv társnak, talán a jobb_oldali dolgokat ki kellett volna hangsúlyozni, de a fő irány, hogy ennek a politikai volnak a bal-oldai megsértéseire mutassunk rá, mert elsősorban bal-oldalról próbálják sértegetni. Égető elvtárs próbált ezen segíteni, nyilvánvaló, hogy tapasztalhatók ilyen jelenségek is ■ ' ■ * __ JlKSró3 _ ___________,, .____________________________________—____________________________ i - 12 tó