Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1961-06-09
r » 1 A másik Oldalról jövő helytelen názetek vagy bírálat nem szerepel az anyagban. Amit szintén nem nagyon értek, hogy munkánk bán nem a , politikai eszközök vannak előtérbe helyezve. Akkor mivel értük el ezeket az eredményeket, lehetséges, hogy nem elég színes eszközeikkel értük el, de hát mi nem fenyegetjük a Hegedűs elv tájékkal az embereket. . Befeiezésiil, tény legesen még nagyok a feladatok, mtgjobbun még többet kell foglalkozni, ill. alkalmazni, megje kell értetni parttagjainkkal 6 Dolitikii lényegét* fon‘to3SS.g8.t* .Azt vilugosön ex”ti mindenki, hogy ’nem lehet csak a párttagokkal felépíteni a szocializmust és nem csak ők a legmegbízhatóbbak, hanem rajtuk k iv dl mpg egy jónéh'nyan. RattELovszki elvtárs: A felszólalásoknál azoknak van igazuk, akik az álta— ------------Tánös" vonalat nézik. Kétségtelen, hogy különleges példák adódnak, ezeket ugy is kell nézni, mint amit Bihari elv társ is elmondott. Az, amiért mi foglalkozunk ezzel, az a szocializmus gyorsabb ütemű építésének kérdése miatt történik. Azt tartom fontosaik, hogy a bizalom oldaláról néznénk meg ezt a helyes módszerek kialakításánál, alkalmazásánál, ügy vetődtek fel a problémák művezető rétegek részéről - és ez jelentkezik tömegében - nem hisznek, vajon /-s nem fog-e megismétlődni, ami 1956 előtt volt; a párttagok részéről viszont ugy vetődik fel, hogy 1956 nem fog-e megismétlődni. Jogos a kérdés mind a két oldalról. Az a véleményem, ha a munkásosztály hatalmon van, még nagyobb bizalmat kell adnunk. Az a bizonyos Ungvár-i eset, amit elmondtál Bihari elvtárs, bár a Szovjetunióban" más a helyzet, de nekünk éppen ezen a dolgon kell elgondolkodnunk. S i-tt/i egyetértek Balassa elvtárssal, hogy nagyobb bizalmát adjunk, ezzel mi nem minden esetben tudunk élni. Kekünk különleges esetekből nem lehet kiindulni, ezt nekünk különleges, marxi, sta módon kell el bírálnunk, ha nem kimondottan o sz tály ellenségről van szó. Egy kicsit eltájoltuto magunkat ezen a területen. Nem szabad szem-el öl tévesztenünk a dolog tömeg-politikai jellegét, ho$r a tartalék erőt a szocializmus építése érékében be tudjuk állítani, 'Ambrus eívtárs: előttem felszólaló elvtarsak elmondották, hogy kiket I hogyan lehet funkcióba állítani, pl* kuittk-szurmazásura is rabizhatunk feieiossegteljes funKciut. Sokan beszélgetnek partonkivuliekkel, számtalanszor halljuk tőluk, miért csak most jöttök, miért nem jöttök mindég. Azonban egyes kommunisták félnek attól, hogy partonkivulivel leüljenek tárgyalni, mert régebben ha ezt tette, a legjobb esetben azt mondták néki, hogy te nanvagy illetékes arra, hogy ezzel vagy azzal az emberrel leülj tárgyalni, nettig ettől, hogy valakivel leülünk beszélgetni, nem szükséges elvi engedményeket tennünk. Az eredmenyek eléréséhez szükség van a műszakiakra, adminisztrativokra, stb. Egy kérdés: miiutjsra mindnyájan lakunk egy házban, egyikről másikról tudjuk, hogy szoigabiró vagy más volt, a munkában kifejtett tevékenyegéért hordja a jelvényeket, merünk-e mi oda a iakas«ba bemenni és beszélgetni veieV Lehetséges lett volna 1956, ha a tömegek bizalmat élveztük volna? Nem. Ha mi nem csak egyes kampány-feladatoknál háziagitációra mentünk volna ki. hanem mindég tartottuk volna velük a kapcsolatot, nem fordulhatott volna elő 1956. Szittyáné elvtársi A hozzászólások többségében az értelmiség oldaláról vetődtek fel. Ez nem jelenti azt, hogy a munkásosztály vagy a parasztság kérdésben minden rendben ienne. A parasztság most van azon az utón, hogy a legszilárdabb szövetségessé váljon. A munkások nem mind értik ezt, mert piaci tekintetben nézik e kérdést. S§ á kisiparosok, alkalmazotti rétégnél nem merül fel nagymértékben* a funkció kérdésé, ami abból is adódik, hogy éppen az értei' - 10 -% | I
