Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/3)
1959-03-14
Gyurcsó elvtárs: államigazgatási vonalon is lépést kell tartani, á vezetők részére megszabja, hogy úgy lehetnek csak vezetők ha élenjárnak. Csak egy példa a Végrehajtó Bizottság foglalkozott vele, hogy az államigazgatáson belül a lakóbizottsági tagok, melyek tekintélyes számban vannak a kerületben, ezeknek a helyzete tarthatatlan. Az elmúlt hetekben tartottunk csoportos megbeszélést, ahol ők maguk felvetették, hogy el vannak keseredve, ez a helyzet, amiben most vannak, ez őket nem elégiti ki és sokkal inkább részt kérnek a jövőben, hogy jobbat és többet tudjanak produkálni. Ez nekünk megfelelő figyelmeztetés. Ténylegesen sokat kell tenni,a községpolitikai bizottság beállításán keresztül fogunk is tenni, hogy ezt a munkát is kimozdítsuk ebből a helyzetből. A másik ilyen probléma a műszakiakkal való foglalkozás, ismét ki kell mennem a "SzállberbeM ott amikor a kétfrontos harcot folytattuk, xá±fe többé-kevésbé sikerrel vittünk a jobboldali nézetek elleni harcot, addig kevesebb sikerrel tudtunk megbirkózni a szektáB baloldali nézetekkel szemben. A műszakiakkal való foglalkozás tekintetében arra a megállapításra jutottunk, hogy ez ebból adódik, hogy üzemen belül a műszaki és gazdasági vezetőknek sokkal többet kell tenni, mint eddig tettek. Én úgy láttam a Szállberben, hogy a fizikai dolgozók és a műszakiak között ellentét keletkezett, ez abból indult ki, hogy a műszaki gazdasági vezetők nem tettek meg mindent a munka jó megszervezése érdekében, ebből adódik, hogy szembe vannak egymással állítva. A Szállberben van néhány olyan elvtárs, akik ezt a kialakult helyzetet még tüzelték és épen ebből kindulva meg kell mondanom, hogy magam sem tudtam megfelelő módszert kialakítani. Az elmúlt év folyamán mi is tartottunk egy értekezletet, ami olyan kedevező légkört teremtett, hogy utána 1-2 műszaki jelentkezett és felvételét kérte a pártba. Úgy gondolom, hogy Kádár elvtársék ezen a téren már előbbre léptek. Ebből a talajból is táplálkozott a műszakiak és a fizikai dolgozók közötti ellentét. Mi a munkaverseny célja és elérésének legfőbb eszköze. 1958-as évben hogyan miképen kell megszervezni a munkaversenyt. A pártszervezet részéről is fennáll, hogy miért nem lehet szervezni munkaversenyt. Amikor ez évben a tervszámok ismeretessé váltak már a gazdasági, veggtók^résééről úgy vetődött fel a dolog, ha a megfelelő nyxxsasaxsxgsk biztosítani tudjuk és most Kádá#r elvtárs mondja, hogy a kooperációt lassan vissza is kell szedegetni, ehhez persze hozzásegített az is, hogy uj * gépeket kaptak. A verseny nyilvánossága. Egy sor elvtárs járt a_ Sz.U.-ban, ahol többévtizedes tapasztalattal járnak előttünk. láttuk, hogy ott a dolgozók népszerűsítve vannak. Mi nem azt mondjuk, hogy másoljuk a dolgokat, de itt is megfelelő módon, szerény keretek között lehet verseny-nyilvánosságot teremteni, ez a felelősség érzetet növeli. Végezetül, ahhoz hogy mi előbbre jussunk, nekünk vezetőknek is magunkba kell szállni, minket is el kell,,hogy gondolkozhasson, hogy miképen tudjuk a munkát előbbrevinni. Auth elvtárs:^Az elkövetkező időszakban a termelés fokozása az elsődleges/ itt elmondták már többen, hogy szervezettséggel mennyire lehet a termelést növelni, ezt alá lehet hiizni. A Hajógyáriban az ilyen problémák miatt nem tudnak eredményeket elérni. A Hajógyárban már megállapították ennek hiányosságát, mely a felső szervezettségben van. Ez a szerkesztésből indul el. A szerkesztés legalább is szerintem felületes, hanyag munkát |j » i ——« ■ ......... 1 ■ 11 -..................■.................. -...........-kWiwa. 4 i -7-
