Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1985-02-23
» I, ’ __f.}\ k kapcsolatokat. Csak annyit példaként, hogy a gazdasági intézkedések társadalmi következményeinek háttérbe szorulása veszélyeztetheti gazdasági céljaink elérését is. Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy a gazdaság rugalmasabb rendszer, mint a társadalmi szféra, és ezért a gazdaság irányítása, működtetése - legalábbis ' viszonylag - könnyebben változtatható, befolyásolható, mint például az emberek, a kis és nagy közösségek gondolkodása, magatartása, cselekvése. Továbbá: jövedelmi és elosztási viszonyaink konfliktusai. A várhatóan nagyobb mértékű jövedelmi differenciálódásnak jobban kell függenie a munka társadalmi hasznosságától. Ezzel összefüggésben növekvő társadalmi feszültségeket okozhat a jelentős mértékű áremelkedés is, melynek káros hatásait egyes társadalmi csoportok nem tudják saját erejükből ellensúlyozni. A jövedelemelosztási politikát sem építhetjük tehát kizárólag a termelői tevékenység hatékonyságára. Pl. meg kell keresnünk a módját annak, hogy megállítsuk a több mint kétmilliós nyugdijas réteg reáljövedelmének j már évek óta tartó csökkenését, már csak azért is, mert ez a folyamat hosszabb távon demoralizálóan hat a még aktivan dolgozók munkájára is. Vagy: árarány változásokra bizonyosan szükség lesz még. De csak az I árak növekedésével járó árarányváltozások nemcsak elmélyítik a szociális problémákat,hanem keresztezhetik fogyasztáspolitikai céljainkat is. így például fékezik az egészséges táplálkozási szerkezet kialakítását, vagy mind nehezebbé teszik a lakáshoz jutást. Ezért is kell a jövőben nagyobb figyelmet fordítani a fogyasztás^ ra, s bizonyára szakítani kell azzal a szemlélettel, amely kizárólag, vagy elsősorban "egyensúlyi tényezőnek" tekinti a lakossági fogyasztást, ahelyett, hogy benne látná a gazdasági növekedés egyik legfontosabb ösztönzőjét. Mindezzel összefüggésben társadalmi feszültségekkel járhat az emberek magatartását meghatározó értékrend torzulása, a társadalom indokolt egészségügyi igényeinek nem kellő kielégítése, a csupán lassan javuló lakáshelyzet, vagy a I kultúrális színvonalat hátrányosan befolyásoló, a többletjövedelmet hajszoló életmód. Ezek a folyamatok, ha nem szabunk nekik időben gátat, rontják a társadalom közérzetét és a közmorált, vagyis 2 ) _____ ______ IH ■f I _ I
