Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1985-02-23
f r”— *1 I * !i j '"§ I i az iskolai demokrácia teljesebb megvalósítása. A tantestületi demokratizmus érvényesítésében a pártszervezetek szerepe Az "j tantervek, óratervek, tankönyvek és a fakultáció bevezetését nehezítette az ötnapos munkahét. Átrendező[ kiemelkedő. Az állami vezetés és a mozgalmi szervek tevékenységének eredményes összehangolása, koordinálása követa középiskolák belső élete. Valamennyi gimnáziumnak az általános feladatokon túl, sajátos arculata van. Feladakeztében iskoláink többségében a vezetés nyílt, demokratikus, jó a munkahelyi légkör. A demokratikus fórumok mű- ■ taikat színvonalasan látják el. » ködése sokoldalú, bár az ötszögülések kevés helyen rendszeresek. Az ifjúság közéleti nevelésében a világnézeti alapok Az Erősáramú Szakközépiskola szakmunkásképzési célú osztályaiban is eredményes oktató-nevelőmunka folyik. 1 elsajátíttatásán túl nagy a szerepe az úttörőmozgalomban és a KISZ szervezetben végzett munkának. Ezekben a szerve- A létszámnövekedés erre az intézményre szintén jellemző, a továbbfejlődéshez az épület bővítése szükséges. zetekben is, de egyéb közösségeikben is élhetnek és élnek a képviseleti demokratizmus gyakorlásával, a közvetlen véle- A középiskolák eredményei a továbbtanulásra való felkészítésben, a felzárkóztatásban, a munkára nevelésben ményalkotás, vagy döntés jogával. A pártszervezetek az irányítás mellett természetesen e szervezetek tényleges munjelentős, de a tehetségekkel való kiemelt, folyamatos foglalkozás továbbra is gondot okoz. kájában is résztvesznek, annak meghatározó elemei. A tanulók ideológiai, politikai, világnézeti nevelésének formái gazdagodtak, alkalmazásuk tudatosabb, de haté-Kerületünk közoktatására az oktató-nevelő munka korszerűsítése, a jelentős változás, több területen a fejlődés konyságuk még nem megfelelő. volt jellemző. A nevelőmunka súlyos gondja az a nehezen feloldható ellentmondás, ami az iskola zártabb közössége és a társa| dalmi élet gyakorlata között feszül. A mozgalmi élet tartalmas, sokszínű, a szabadidő hasznos eltöltésére tett erőfeszíf téseik jó irányba mutatnak. Kiemelkedően eredményes, fővárosi szinten is dicséretes a közhasznú társadalmi munkavég-I „ AtaÓV07‘ ELLÁTÁr 77 'ooetŐSé9eí 77* AZ ftTM Öt éV,ben hár°m ÓVOda- Bár 3 lakÓtele- Z6SUk Az 0rSzág0S középiskolai tanulmányi versenyeken eredményesen vesznek részt tanulóik. A középiskolák színpeken még m,nd,g nagy a zsúfoltság, 1982 óta minden 3-6 eves kisgyermek ovoda, elhelyezese - esetenként átirányí- • vonalas munkája együtt járt tekintélyük növekedésével is a lakosság körében. Közös feladatunk hogy a jó színvonal tással - megoldott. Az óvodai nevelési program végrehajtásában említésre méltó eredmények születtek az esztétikai, megőrzése mellett a növekvő férőhely igényeknek is eleget tudjanak tenni. a munkára nevelésben, a matematikai előképzésben, a zsúfoltság ellenére a higiéniás szokások kialakításában. Kiemelt feladatuk az anyanyelvi és testi nevelés továbbfejlesztése, a játékos módszerek erősítése. FELNŐTTOKTATÁSUNKBAN a Dolgozók Általános Iskolája és Gimnáziuma mint összevont intézmény eredmé[ , nyesen vesz részt. Tárgyi feltételeik kielégítőek,de az Árpád Gimnáziumnak kiadott tantermekkel csökkentek helyi lehe■ ÁLTALÁNOS ISKOLÁINKBAN a tanuló létszám 5 év alatt 13 ezerről közel 20 ezerre nőtt. Ez gondokat isokotőségeik. Létszámuk változó. Az általános iskolában új jelenség a kisegítő iskolások 7-8. osztályos továbbképzése és ! zott és okoz annak ellenére, hogy két új általános iskolával és egy tagiskolával gazdagodott kerületünk, és három intéza nappali tagozatról felmentett (14-16 évesek) számának növekedése. Nőtt a gyermekvédelmi esetek száma, körülmény 20 új tanteremmel bővült. A Római úti lakótelepen az új iskola 1985-ben kezdi meg munkáját. tekintőbbé vált az osztályfőnöki nevelőmunka. Az új nevelési feladatok megoldását mindkét iskolatípusban szakmai A fejlesztések ellenére is nagy nehézséget jelent a tárgyi feltételek biztosítása, szinten tartása. Növekedett a váligényességgel végzik. I takozó tanítású iskolák száma. Jelentős zsúfoltság alakult ki több lakótelepi intézményben. Az oktatás személyi feltételeinek biztosítása évek óta gondokat okoz. A pedagógusok száma kerületünkben 2000 ~A kie9Vansúly°z°tt minőségi munkavégzést gátolja a pályára került képesítés nélküliek nagy száma. A ZENEISKOLÁBAN 1250 tanuló zenei nevelését 71 pedagógus jó színvonalon látja el. Megoldották az új ( 984-ben 186 fő.) A pedagógusok jelentős része fiatal, ezért a tartósan távollévők (GYES 184 fő) helyettesítésében, lakótelepeken folyó zeneoktatást is, és kiemelkedő a részvételük a kerület közművelődési munkájában. Továbbfejlőaz üres állások betöltésében a nyugdíjasok foglalkoztatottsága is növekszik (jelenleg 110 fő). Néhány iskolában halmodésüket a helyhiány hátráltatja, zottan jelentkeznek a személyi feltételek hiányából eredő gondok. Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásolták a közoktatás fejlesztésének bizonytalanságai is. Az általános iskolákban az 1978-79-es tanév óta új tanterv és nevelési terv alapján dolgoznak a pedagógusok. Az új dokumen- A KÖNNYŰIPARI MŰSZAKI FŐISKOLA kerületünk egyetlen felsőoktatási intézménye. A könnyűipar üzemtumok bevezetésük első szakaszában nagyobb ellenállásba ütköztek, az eredmények ellentmondásosak. A pedagómérnökeit nappali — csökkenő létszámú esti — illetve levelező tagozaton képzi. Arra törekszenek, hogy a műszaki halagusok figyelmét elsősorban a szaktárgyaikban végbemenő változások és az új módszerek kidolgozása köti le. das eredményeit a lehető legrövidebb idő alatt építsék be az oktatásba, tananyaguk kialakításába. A szakmai képzés Erősödnek az iskolai szakmai munkaközösségek. Pedagógusaink a sokféle változás után igénylik a stabilitást, illet- ' eredményességében azonban gondot okoz, hogy a hallgatók gyengébb eredményekkel indulnak, tudásszintjük különve a megfontoltabb változtatásokat. böző, felzárkóztatásuk nehéz. A főiskola feladata a végzett üzemmérnökök iskolai rendszerű továbbképzése is. E célok A nevelőmunkában kerületünk oktatási intézményei jelentős eredményeket értek el. A tantestületek nevelési összhangban vannak a felsőoktatás továbbfejlesztésére hozott párt-, és állami határozatokkal, szemléletében központi helyet foglal el az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása. Kiemelkedő nevelőmunka folyik a főiskola kollégiumában. A KISZ munkájuk fejlődő. Közművelődési- és MSZBT , Az “kolaelőkészítés teljeskörűvé vált, a differenciált beiskolázás megvalósult. A pedagógusok nagy figyelmet ’ tevékenységük dicséretes, fordítanak a lemaradók felzárkóztatására, a tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozás megvalósítására. Változat anul fontos a fizikai dolgozók gyermekeivel és a veszélyeztetett tanulókkal való hangsúlyozott foglalkozás, a hátm3 LJ 7 re k 78 A5®' AZ eredmények ellenére az iskolák önmagukban nem tudják megszüntetni a gyerekek művelődés, különbségeit. A nevelés változatlanul társadalmi ügy is, ennek érdekében szoros együttműködés szükséges az iskola és a család, a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és intézmények között. KOZMUVELODÉS Az egésznapos nevelés (napköziotthon, iskolaotthon) feltételei az iskolák egy részénél romlottak ez akadályozta a hatékonyabb nevelőmunkát. ’ Pártbizottságunk 1984-ben áttekintette az elmúlt 10 év közművelődési munkáját, eredményeit, s új részfelada-A nevelőmunka legfontosabb területe a politikai, a világnézeti, érzelmi nevelés Gazdaqodtak a közéletiséqre ne t0kat határozott meg- Az 1980 as évek e|ejétől bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatására a kerületi közvdés, a hagyományteremtés- hagyományápolás formái és módszerei A munkára nevelésben az iskolai rend tanúimé művelődés fejlődése is lelassult. A munka során új feladatok kaptak nagyobb hangsúlyt, a feltételek, követelmények ny. fegyelem megfelelő szintű biztosításában, a tanulók világképének alakításában növekvő'nehézséaet ielent számta átalakultak. Az üzemi közművelődés szerepe változóban van, a szakmai képzés ágazatai felerősödtek. A túlórák, a túllan társadalmi hatás. Valamennyi pedagógusnak folyamatos ideológiai-politikai felkészültséare van szükséae ahhoz mUnk8k novekedése tovább hökkentette a művelődésre fordítható időt. Mindezek mellett különböző, a kulturális hogy megfelelő érzelmi -, értelmi hatást tudjon kiváltani. Ennek előseqítésére a kerületi Párrhi7nttcán ntapHik ta mUnkát ,ebecsul0 nézetek- a magasabb tudást gyakran figyelmen kívül hagyó bérezés, az anyagias szemlélet erősödése szervezi a pedagógusok kerületi szintű képzését. Keruieti KartDizottsag negyedik eve is hatnak Átalakulóban vannak a művelődési szokások, formák, s a több évtizede kialakult hagyományokkal rendelkező munkahelyi művelődés iránti igény jelentősen csökkent. Megnövekedett viszont az érdeklődés a lakóhelyi s a családi KÖZÉPISKOLÁINK munkájára az eltelt időszakban a s7ámnc oiio + aközművelődési programok iránt. a jellemző. Az oktatás tárgyi feltételei a Körösi Csorna Sándor GimnázIJbaTbátol\tJIk7/w ftH T? 7! A kerÜlet dinamikus fejlődésével a közművelődési a lapintézmények fejlesztése nem tartott lépést A rendelkezrírzr d“-A! ~ isk°,ákkai -j " //2í ,;V " |
