Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1975-02-15
. r Az u.n. alapozó tanfolyamok aránya, amely kezdetben az összes oktatás legnagyobb mennyiségét jelentette, /ma már az egészhez viszonyítva egynegyed részt képvisel. E tanfolyamok témái sokrétűek. Mindenki kedrére válogathat, s ha valaki nemcsak örökké hallgató -hallgató akar lenni, akkor vitázhat is tanulhat is, fejlődhet is. Sikerült megtalálnunk az alapozó szeminárium és a magasabb szintű oktatás között azt az oktatási formát, amely tatalmában lényegesen több, mint az üzemi szeminárium, formájában pedig megközelíti a továbbképző, - elsősorban a középszintű oktatási formát, A marxista—leninista középiskola immár 11 éve müvködik, s a kerületben közel kétezer párttag ós pártonkivüli minden héten rendszeresen látogatója volt ennek az épületnek. Kezdetben csak hétfő dólutánonkét volt zsibongó méhkas a pártház, ma már hatodik éve, mióta az Esti Egyetem kerületi tagozata itt dolgozik, - egész héten át péntek kivételével - miénk a ház délután négy óra után. Mi propgandisták szeretjük ezt a mozgalmas életet, szeretjük a rázós kérdések vitáját, szeretjük a pihenő tízperces szünetek szókimondó csatáit. Van gondunk is elég. Régen arról panaszkodtunk, hogy elég magas a lemorzsolódás. És most? Most is arról panaszkodunk. Az írásos anyag a középiskolán 20-25 %-os lemorzsolódást emlit, i nem valami nagy dicsőségünkre. Már összedugtuk a fejünket egy páran, mert mégegyszer ezzel ahibával nem szeretnénk szerepelni. Van jó példa is előttünk, mert az esti egyetem hiányzóinak listája - csak el/ ne kiabáljam, - mintaszerűen alacsony. Kicsit divattá vált ma a marxizmus tudományát tanulni, ennek f nagyon örülünk. De a megnövekedett létszám miatt, meg a nem minden részletre kiterjedő válogatás miatt mások is részesei a lemorzsolódás kétes értékű dicsőségének. Régen a témák megértetésénél, a jegyzetek készítésénél a viták lefolytatásánál az volt a gondunk, hogy igen eltérő volt az előképzettség. Nehezen tudtunk közös hangot találni, mert amit egyesek már régen ta^ nultak ós tudtak, azt mások most hallották először. Ez a differenciáltság lényegesen kisebb, de hogy ne legyen könry ebb a dol-i gunk, keletkezett egy uj különbség. 25 évvel ezelőtt, akár mint hallgató, akár mint előadó résztvettem egy -egy foglalkozáson, egyike voltam a legfiatalabbaknak, Tulajdonkeéppen nem is érm m ■ ' í i BT k hmia* a 2./