Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.8.a/1)

1975-02-15

k- Jf -A hegemón szerep kritériumának megértetésével tehát még a to­vábbiakban is szükséges foglalkoznunk. Vizsgálataink azt mu­tatják, hogy a munkások szocialista tudatának fejlődése nem egyenletes, mig bizonyos kérdésekben komoly az előrelépés, pl, közgazdasági gondolkodásuk az utóbbi években jelentősen fejlő­dött, es meglepő ismeretekkel rendelkeznek, ugyanakkor a marxiz­­mue-leninizraus más ágaiban tartozó néhány alapvető kérdés is­merete még fogyatékos. Ezért esetenként a gazdasgterületen is levont következtetésük is hibás, jelentős rétegek szem elől té­vesztik, társadalmunkban a politika elsődlegességét. Másrészt nem értik meg, miért képvisel munkásérdeket szövetségi politikánk, csak azt a felszint látják, amit a jövedelemszóró­dás mutat, A kerületi Pártbizottsfe beszámolója megállapítja, idézem: "Sok tény bizonyítja az internacionalizmus erősödését,'»de arra is rámutat, hogy emellett nacionalista nézetek is hatnak, saj­nos egy részét a mindennapi munka során nem is vesszük észre. Ilyen nacionalista töltésű nézet az, hogy a fejlődő országok támogatása helyett inkább a saját életszínvonalunkat emelnénk. Vizsgálataink során arra a kérdésre, hogy mit tart a szocialis­ta országok közötti, kapcsolat legfőbb elvének, nemcsak olyan vá­laszt kaptunk, hogy a proletár internacionalizmust, nem kevesen e kapcsolat legfőbb kritériumának a békés egymás mellett élést, a nemzeti függetlenséget, ós a semlegességet sorolták fel, E válaszok müatják, hogy a kerületi munkások tudatában hat a nacionalizmus valamilyen formája. E kérdésekkel tehát a megvá­lasztandó pártbizottságnak ós a pártszervezeteknek a továbbiak bán is foglalkozni kell tudatformáló munkájuk kapcsán, A munle helyi demokrácia kérdésének ismerete és gyakorlata te­rén is következett be fejlődés az elmúlt években. Ennek ellené­re vannak ötéves nézetek, felfogások, Talákoztunk olyan véle­ménnyel, amely a közvetlen ós közvetett demokráciát nem Megfele­lően értékelik. Többen antidemokratikusnak tartják a képvisele­ti demokrácia elvét, A közvetlen demokrácia szembeállítása a képviseletivel alapvetően hibás, mert a kettő egymást kiegészí­tő fogalom, «/* ta í i i US • i DjjHHK ü7 —?------­tt-2./

Next

/
Oldalképek
Tartalom