Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.8.a/1)

1975-02-15

j— r.......... —i • i ...............................—■ , — FTÍilwwtó >4 1 t _ „„ „ 1 | 1 Ül ! !| párttagok és pártonkívüliek által is elismert Előfordul, hogy a párttagság csak a tag­­mában kicserélhetik gondolataikat, infor- Párta/apszervezeteink politikai oazdái te vezetők A vezetőség, tagokra ugyanez gyűlésen ismeri meg a napirenden levő málják a bizalmiakat a dolgozók hangulaté- rüietüknek ^%^tí6k'a I nem mmdenutt mondható el. Az alapszer- témát. ról, tájékozódnak munkahelyük problémái- péTpTMmw£ZTMí^képesek sok 1 k®Z a wcTETAcfl ySa9a nagymérték- A taggyűléseken a párttagság 75-80%-a ról. Az így működő pártcsoportok haté- oldalúan elemezni saját tevékenvséoüket I rt" , Í ,?S G munkájától függ. Alta- vesz részt, 20-25%-a nyilvánít véleményt. kony segítői a kommunista közösség esz- Kritikai érzékük fejlődött A vezetőségek laban 2 a kisletszamu partszervezeteknél 4 Az éves beszámoló taggyűléseken ennél mei-politikai és erkölcsi egysége erősítésé- beszámolói a véleményt ’ nyilvánító párt­hetenkent tartanak vezetőségi ülést. Egyre jobb az arány. Bár kis számban (3-4%), de nek. taank TyÍ uT P több vezetőség számol be a két taggyűlés még mindig vannak határozatképtelen Továbbra is fellelhetők még formálisan szus irányelveinek szelemében jelölték'meg kozott végzett munkáról. taggyűlések. működő pártcsoportok, főleg kisebb tag- a politikai munka SLTS A partvezetosegek kis resze nem tud lé- A taggyűlési előterjesztések többségét létszámú pártalapszervezetekben. Ezeken módszerét pest tartani a megnövekedett feladatokkal. az alapszervezetek vezetősége kollektíván a helyeken a pártcsoportbizalmi tévé- A kerületi pártbizottsáa - az üzemi A helyi feladatok kijelölése a végrehajtás készíti. Nagyobb részükre az őszinte hang­­kenysége jórészt csak a párttagsági bélyeg pártbizottságok és csúcsvezetőséqek a sa megszervezne ezeken a helyeken elmarad vétel, a kritikus helyzetelemzés a jellemző. átadására korlátozódik. Mindez negatív ját területükön - a X kongresszus óta erő­a követelményektől. Szamos esetben hiány- Az alapszervezetek kisebb részénél a be­­irányban befolyásolja az alapszervezet te- teljesen törekedtek arra hogy javítsák az zik az egesz működési területre kiterjedő számolók túlzottan általánosak, a helyi kér­­vékenységét. alapszervezeti munka színvonalát A titkári állásfoglalás és a végrehajtáshoz nem jelöl- dések helyett többségében általános elvi- A pártcsoportot mint az alapszervezet értekezletek, reszortfelelősi megbeszélések wIIpTT ?i e— H °t f 6S'fe' P0,a lka‘ pr°blámákkal f°9|alkoznak­­legkisebb egységét jobban fel kell hasz- a politikai apparátus és az aktívák helyszíni lelósoket. Az ellenőrzés rendszertelensege, A termeles területén dolgozó alapszer­­ná/nunk a pártmegbizatások egyenletesebb segítése mind hozzájárult az aiapszervezeti elhanyagolja, a felelősségre vonás elma- vezetek év közben mindenütt elemzik a elosztására, a végzett munka rendszeres munka erősödéséhez. A jövőben még haté­radasa csökkenti a partmegbizatasok erte- gazdasági munka eredményeit, fogyaté­­visszaellenőrzésére. Feladatunk a bizal- konyábban kell foglalkozni ezzel a kérdés­ét es fegyelmezetlenseg forrásává válik kosságait, foglalkoznak a helyi gazdság­­miakat nagyobb önállóságra nevelni - köz- sel. Az alapszervezetek irányításából ki kell . ■■ ?0,?,ik?irnka értékelésével. A párttagokat pontilag és helyileg egyaránt megoldani a szűrni a sablonoka^^ mánlti/ híS ?iti ^ez°t eB komN és altalaban a dolgozókat közvetlenebbül továbbképzésüket - számukra több mód- az alapszervezetek objektív és szubjektív menyek hatasara súlytalanná valnak egyes érintő, konkrét jelenségekhez kapcsolódó szertani segítséget biztosítani. feltételeinek különbözőséoét part alapszervezetek. Kevés a befolyásuk a termeléspolitikai kérdések taggyűlési vitája A TÖMEGSZERVEZETEK pártirányításá­ornyezetre, a gazdasági folyamatokra, a az aktívabb. Előfordul azonban olyan véglet nak elveit az alapszervezetek túlnyomó part politikájának helyi megvalósítására. is, hogy az alapszervezet annyira termelés­­többségében ismerik, és munkájukat en- A PÁRTTAGSÁG tzeken a helyeken a szervezeti élet alapvető centrikussá válik, hogy politikai-elméleti nek szellemében végzik. FEGYELMI HELYZETÉNEK ereteit is nehezen, vagy alig tudják biztosi- kérdések háttérbe szorulnak. A tömegszervezetekben és mozgalmak- ALAKULÁSA an?Atag1'elvetek a munkásőr tervezés, a A Magyar Szocialista Munkáspárt X. bán végzett társadalmi munkát mindinkább ag ij izet s, a partokmanyok kezelése, stb. Kongresszusán elfogadott Szervezeti Sza­­teljes értékű pártmunkának ismerik el. Nem A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG FE-eATAr7vn?ÉcJ?í anna > „ bályzat előírja, hogy a párt választott testű­­tisztázódott még kellőképpen az alap- GYELMI BIZOTTSÁGA központi feladatá­cánoitae R ' ♦ rangja f partvezeto- etei evenként kötelesek beszámolni tévé­­szervezetek egy részénél a KISZ közvetlen nak tekintette: a pártélet normáinak át­a nJtaLT 69eSZ* S í megnott' kenységukről, az őket megválasztó párt­­pártirányításának elvi és gyakorlati értei- fogóbb értelmezését, betartását és betarta­ni pártalapszervezetek többségében a tag- tagoknak. Ezt a munkát a pártalapszerveze­­mezése. tását, a párt eszmei-politikai eqvséqének hatankpnt/ta'kZ A^be foglaltan, altalaban teink a határozat szellemében végezték. Taggyűléseken, vezetőségi üléseken erősítését, a pártfegyelem további szilárdí­szeHntifk Ett«lpitótaE • "TTltt Az évenkénti beszámoló taggyűlések előtt évente napirendre tűzik a tömegszerveze- tását, a munkastílus, a módszerek javítását. szervek vaav a keíület^ náTwzntián álra ®rtékeltek a Póttagok munkáját és a párt­­tek tevékenységét. Hiányosság, hogy nem A kerületi pártélet fejlődését mutatja, pártbizottság altal tagsag tevekenysegét. Ezt az alkalmat térnek ki eléggé az e szervezetekben dől- hogy a párttagság megértette, követi és miatt fnrrtnipi«r vagy aja ott napirendek használják fel arra is, hogy egyénileg be­­gozó kommunisták munkájának minősí- cselekvő részvételével megvalósítja a párt A tanm/íHc.cc.L' t t / í i i - széljenek a párttagsággal, meghallgassák tésére. politikáját. Döntő többségük aktívan kép­éle? kíZZéLZlkT taShh irT vé|eményuket: a vezetőség munkájáról AZ ÁLLAMI, GAZDASÁGI VEZETŐK- viseli a párt határozatait, védelmezik, erő­határozatainak pnvrp i'nkáhh a b t rf Va9,V el,mondjfk saíat Problémájukat. KEL a pártszervezetek többsége jó munka- sítik a kommunista magatartás Szervezeti káia hpK/i mon’war 'ti ' i!A P3f' P í!‘ Javult a PARTCSOPORTOK tevékeny­­kapcsolatot tart. Rendszeresen beszámol- Szabályzatban foglalt normáit. | nak NövekPriPtt /io!r ? / fege‘s' E9yre több helyen önálló szervezeti tatják őket testületi üléseken, különböző Óbuda politikai, társadalmi, gazdasági lalknzA nanirpnHpk L ' fi 'T !£9’ ker® ®n.tevékenykednel<- A pártcsoporto­­fórumokon. Az alapszervezetek többsége eredményeit alapvetően a kommunisták nktatác nártfpnv,0iQ^ »3- P P ' P be,d,i munka tartalmát a párttagok érti és helyesen értelmezi az állami, gazda- helytállása, munkájuk hatása, a társadalom vékpnvspn «íth omegszervezeti te- egyéni munkájának szervezése, a pártmeg­­sági vezetés önállóságát, döntési jogkörét javára végzett önzetlen tevékenység hatá­a tanrriifíiáC*!, # i*a bízatások elosztása, végrehajtásuk meg- és az ezzel járó felelősséget. Sok helyen ki- rozta meg. Iáhan m^nfpipf 1 12 27 a mu. a *a' szervezése és ellenőrzése képezi. alakult és rendszeres a négyszögülés, ahol A Központi Ellenőrző Bizottság állás­mnHc7Pmhon áo c ,ove e TM[rty® J1®. ,' har A pártcsoport értekezleteket felhasznál­­kölcsönösen tájékoztatják egymást a lég- foglalása, a Politikai Bizottság levele to­modszereben es színvonalában hullámzó. ják arra is, hogy a párttagok kötetlen fór­­fontosabb feladatokról vábbi segítséget adott a párt normáinak 32 33 Ml te ! wmrnrnmmmí L­^ TI

Next

/
Oldalképek
Tartalom