Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.8.a/1)

1975-02-15

I— —| . [ ^ ^ ~ 1 “ "'"V a középiskola tanárainak meghallgatásával, kádereinek középfokú képzését. V tagok zömének fiatal a párttagsága. fogják fel, ne külön filozófiát - és ettől bevonásával készült. lágnézetüket tudományos szintre emi (60%-uk 1-5 éve párttag.) függetlenül politikai gazdságtant, vagy , A Marxizmus-Leninizmus Középiskola Ii, politikai ismereteiket rendszere; Hallgatóink összetételének változása munkásmozgalmat tanuljanak. j módszere is átalakult. Megszűnt a három, - A végzetteket előkészíti felsőfokú tnem jelentette politikai arculatuk megvál- Tanítás során ugyancsak visszatérő gond majd a két tanáros, lényegében szakosított nulásra, melynek lehetőségével min:ozását. Most is, mint azelőtt a szocia/iz- hogy néhány fontos kérdést elméletileg a I rendszer, egy tanár tanítja végig az osztá­­egy 20-25%-uk él. vus iránti elkötelezettség, a magasfokú hallgatók jól elmondanak, látszólag meg is lyokat. Belső szervezete is túljutott a kísér- -A pártonkívülieknek biztosítja poWoolitikai érdeklődés jellemzi túlnyomó több- értik, de a politikai megjelenési formáját létezés stádiumán. Legcélszerűbbnek az kai fejlődésükhöz és beosztású khségü^ef. Rendkívül érzékenyen reagálnak vitatják. Ezek egy része azt tükrözi, hogy üzemi alapon történő szervezés bizonyult. szükséges eszmei-politikai alapoka bel-, és külpolitikai eseményekre, érdek- a marxista világnézet még keveredik bur­így jobban érvényesül az összetartó erő, - A tagozat integrálódott a kerület piődésük főleg arra irányul, hogy eligazod- zsoá kispolgári maradványokkal. Ilyen pl. szilárdabb a fegyelem. litikai életében. iának a jelenlegi események bonyolultsá- a nacionalizmus sajátos megjelenési fór­­j! A Marxizmus-Leninizmus Középiskola - Az 1973/74-es tanévtől beindultakgában. Az elméleti anyagok elsajátítása mája, a túlzott nemzeti büszkeség: „A mi ; évek óta nem változott gondja a 20-25%-os továbbképző tanfolyamok. azért a többségnek nem öncélú, hanem a gazdasági mechanizmusunk a legjobb, a lemorzsolódás. Ezidáig ezt nem tudtuk meg- Az oktatás színvonalát A TANÁRI KApolitika vezérfonalát szolgálja. A hallgatók mi nemzetiségi politikánkról, vagy egyház­oldani, bár még nem merítettük ki a meg- jól biztosítja. Az eredmények és a fegyelei,megfiatalodása” természetesen azzal jár, politikánkról vehetnének példát mások' oldás valamennyi lehetőségét. Elsősorban biztosításában a küldő pártszervek felelőjhogy kisebb a politikai tapasztalatuk. Ezt stb. a beiskolázásnak kell igényesebbnek lennie. sége is nagy. E tekintetben az együttmímég növeli, hogy a közelmúlt számukra Fokozódott az arabellenes, Kína-ellenes A hallgatók kiválsztásánál a pártszerveze- ködés az első két évben érthetően még keimár történelem, tanítanunk kell azt is, amit hangulat, mely - ha burkoltan is, de faji teknek nagyobb gondot kell fordítani arra, detleges volt. Ez megmutatkozott a hallg;néhány évvel ezelőtt csupán rendszerez- alapokra helyezkedve torzítja el az osztály­hogy emelkedjen a párttagok és a tisztség- tók nagymértékű lemorzsolódásában, /Jnünk kellett, mert maguk a történelem harcot. A vallásról jó kiselőadásokat tarta­viselők létszáma. Sokkal gondosabban kell 1969-ben indult első évfolyamon 30%-calakítói voltak a résztvevők. Ez a körülmény nak, de a vallásosság különböző megnyil­mérlegelniük a politikai előképzettséget is, volt, jelenleg már csak 5-8%-os a létszárrazonban nemcsak nehezíti, könnyíti is dől- vánulásait többen jóindulatú elnézéssel mert annak hiánya akadályozza a többi csökkenés, mely bukás, eltanácsolás vaggunkat, mert a hallgatók már történelmi kezelik. Ugyancsak elismerik a munka sze­tanuló előrehaladását. A hallgatók több- visszahívás miatt következik be. távlatból, elfogulatlanabbul szemlélik - a rinti elosztás szükségességét a szocializ­sége tanulási igénnyel jön az iskolára, de Az üzemek, intézmények végrehajtó bikorábban oly sok vitát okozó - kérdéseket, musban, de a jogos kritikai észrevételek van, akit csak „küldenek”. Az ilyen hall- zottságai, csúcsvezetőségei többségükbemint a szocializmus alapjainak lerakása mellett nem kevés azoknak a száma, akik gatók tanulási, illetve tanulmányi fegyel- ma már tervszerűbben választják ki a kádehazánkban, a személyi kultusz, az 1956-os végső soron a kispolgári egyenlősdiséget mén ez meg is érződik. reket, figyelemmel kísérik tanulmányi feellenforradalom stb. A fiatal korosztály hirdetik. Különösen kifejezésre jut a kis-Az elmúlt négy év tapasztalata bizo- gyelmüket és előmenetelüket. A tervszeiegyre nagyobb arányú részvétele az egye- polgári gondolkodás az érdekek kérdésé­nyitja, hogy a hallgatók többsége ered- iskolázás hozzájárul a káderutánpótütemen ösztönző hatást gyakorol a tanári ben. Kitűnően elmondják az érdek-viszo­ményesen elsajátította a tananyagot. A biztosításához. munkára is. Kiterjedt érdeklődésük, újszerű nyok marxista felfogását, de a konkrét viták Marxizmus-Leninizmus Középiskola össze- Az egyetem 1969-ben 3 osztállyal indul kérdésfeltevésük, következtetésük a sok- során megnyilvánul az iparági, vállalati, tétele évről évre fiatalodik. Mind több jelenleg 16 osztálya van. Új színfoltot jeler oldalú felkészültség mellett új módszerek csoportérdekek elsődlegessége, azoknak a száma, akik tovább akarnak a Pamutnyomóipari Vállalathoz kihelyez© alkalmazására is serkentik őket. A viták másik csoportjába azok a kér­tanulm. Evek óta 30-40%-uk kerül be a kiscsoportos osztály. AZ OSZTÁLYFOGLALKOZÁSOK és a dések tartoznak, amelyeket inkább divat Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre. A A statisztikai táblázatból látható, hog viták jól tükrözik a párttagság, a dolgozók felvetni. Ilyen pl. hogy „Ki tekinthető ná­­tanarok többsége tudatosan készíti fel az a tagozat nemcsak számszerűségében ha közvéleményét, magatartását. Igy mód van lünk munkásnak?” „Felépült-e Csehszlo­alkalmas hallgatókat magasabb szintű ta- nem összetételében is komoly változást) arra, hogy ezekre a kérdésekre elméleti vákiában a szocializmus”? „Mi mikor nulasra. ment keresztül. Az első két évben a haliga megközelítésből lehessen válaszolni. mondjuk ki, hogy szocialista köztársaság tók zöme függetlenített párt-, tömegszerve Évről évre azonosak a nehezen megta- vagyunk?" stb. ft/l A OVI-7 n/l I.e zeti funkcionáriusból és az üzemek, vállala nítható elméleti kérdések. Ilyenek pl.: Az elmúlt négy év során több fontos r-ll, raíwLz. LtlMIIMIZMUS tok, intézmények műszaki vezetőiből kerül ~ a természeti és társadalmi törvények kérdésben mérhető le pozitív változás a ESTI EGYETEM a munkások, művezetők száma csekéí jellege és érvényesülése, hallgatók nézeteiben: volt. - a visszatükröződés, - erősödött a Szovjetunió iránti biza-A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem Az összetétel azóta megváltozott Az el ~ az árutermelő munka kettős jellege, lom, barátság, keruleti tagozata 1969-ben kezdte meg tolódás két irányú: -az újratermelés egyensúlyi feltételei, -a munkás-paraszt szövetség kérdé­munkáját. A tagozat évről évre szilárdult, s - Nőtt a munkások művezetők mű “ a forradalomelmélet fejlődése. sében ritkábban hallani parasztelle­ot ev elteltevei betölti szerepét. szaki szakalkalmazottak csökkent : Ezek valóban nehéz kérdések, elmélyült nes megnyilvánulást, általában büsz­- A tagozat megoldja a párt és tömeg- műszaki vezetők, értelmiséqiek száma tanulást és elvonatkoztató készséget igé- kék a mezőgazdaságban elért ered­szervezetek tisztségviselőinek (első- - Csökkent az életkor s ennek meg nyelnek. Évről évre csiszolni kell a mód- ményeinkre. sorban KISZ), a vállalatok műszaki felelően a párttagok aránya A párt szereket' melyek elősegítik, hogy a hall- - a tőkés világot nem azonosítják a gatók a marxizmust egységes egésznek fejlett tőkés országokkal, 20 21 1 10 I j í ^ u

Next

/
Oldalképek
Tartalom