Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/1)

1970-10-17 - 1970-10-18

r gondolkodás. A tanultakat, egyre többen és sikerrel alkalmazzák. Az úgynevezett „zsebből” dolgozó vezető egyre ritkább jelenség soraikban.

A gazdasági reform adta vezetői önállósággal egyre bátrabban élnek; kellő megfontolás után, ésszerű kockázatot is vállalnak.

A gazdaságirányítás reformja jelentősen megnövelte a vezetés külső kapcsolatait; a vállalatokon kívüli tényezők alaposabb ismeretének fontosságát. A vezetők egy része túlságosan kifelé fordult és lazultak kapcsolatai a gyan középvezetéssel; a helyi feladatok mélyebb ismerete lassabban jutott el hozzájuk. A jog- és hatáskörök leadása vontatottan halad. A gyáron belüli irányitás fejlesztése lassú.

Megnőtt a vezetői munka jelentősége. Néhány alkalmatlan vezető lecserelese kedvező változást eredményezett. Megfigyelhető, hogy a fiatalabb vezetők „reformérzékenyebbek”; egyes helyeken azonban aktivitásuk nem talal elég figyelmes támogatást.

A vezetés helyenként erőtlen; tűri a nyilvánvaló fegyelmezetlenséget is. Az ilyen vezetési gyakorlatnak nagy része van a munkafegyelem általános lazulasaban is. Kerületszerte ritkaságszámba megy, hogy munkafegyelmi vétségért, hanyag, lelkiismeretlen munkáért, vagy alkalmatlanság miatt elbocsátottak volna embereket. Helyenként minden lazaságot a munkaerőmozgással akarnak megmagyarázni.

Pártszervezeteink a gazdasági vezetők munkastílusát nagy figyelemmel tanulmányozzák, befolyásolják. A vezetésben dolgozó kommunisták példamutatására nagy szükség van; a vezetői munkával szembeni követelmények tovább fokozódnak.

AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA ALAKULÁSA

Az üzemi demokrácia fejlesztése a pártszervezetek tevékenységének alapkérdése. Pártszervezeteink többsége nagy figyelmet fordított a gazdaságirányítási reform alkalmazásának fő feladataira. Igyekeztek feltárni az adott munkahely legkritikusabb, érzékeny pontjait és mozgósítani minden társadalmi erőt megoldásukra. A népgazdasági, helyi és egyéni érdekek egyeztetése jelentős helyet foglalt el a pártszervezetek munkájában. Jól koordinálták a társadalmi szervek munkáját. A helyi feladatok kimunkálása során, ^igyekeztek hasznosítani az üzemi demokrácia rég bevált fórumait,

A munkahelyek politikai, társadalmi szervezetei és e szervek rendezvényei mind egy-egy fórum a dolgozók részére. A tanácskozások gyakoriságában nincs hiány, de tartalmi kérdésekben néhány fontos területen nem jutottak előbbre.

Az üzemi demokrácia fejlesztésének ma is fékezője, hogy a munkások