Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
M f -V/taK ! 1 • J..-. ^, rt 3 j ' | ta;' A kerület vállalatainak, gyárainak vezetői igyekeztek a párt azon útmutatását megtartani, amely szerint a népgazdasági fizetési mérleg egyensúlya érdekében törekedni kell az exporttúlteljesitésre, valamint a felszabaduló kapacitások exportgyártással történő kihasználására. Külön ki kell emelni a vállalatok törekvését az exportpiac bővítésére, valamint az import helyettesítésére. Az export nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés egésze, ugyanakkor a belföldi szükségletek kielégítése is javult. Az utóbbi időben (1965 -66) nőtt a forgóeszközök forgási sebessége. Érzékelhető a 114/1965-ös OT. PM.-rendelkezés hatása a felesleges készletek csökkenésében. A felesleges készletek több tízmillióval csökkentek, ennek közel 80%-át beszerzési áron tudták a vállalatok egymás között értékesíteni. A kerületi vállalatok többségénél 1965-ben sikerült a készletek növekedésének ütemét megállítani. ■ Pártbizottságuk kiemelt feladatként kezelte a Házépítő Kombinát építkezését, a PNYV rekonstrukcióit, a BRG és az MMG beruházásait. Örömmel jelenthetjük, hogy a kerületben felépült Házépítő Kombinát a határidő előtt meg tudta indítani a próbaüzemelést, jelenleg pedig már folyamatosan terme). A PNYV rekonstrukciója a második ötéves tervre vetítve kb. I milliárd 300 millió forintot jelent, amiből 480 millió forint a III. kerületi üzemeket érinti. A munkálatok legnagyobb része már befejeződött. 1965 augusztusában kezdte meg termelését a Textilfestőgyár — európai szinten is legkorszerűbbnek számító — fehérítő üzemrésze. Megkezdte működését a hengernyomó üzemrész rekonstrukciója során beépített 5 új nyomógép. A Textilfestőgyár teljes rekonstrukciója 1967-ben fejeződik be. Jelenleg a szociális jellegű feladatok megoldása van folyamatban. A rekonstrukció befejeztével az egyik legkorszerűbb kikészítőgyár a Textilfestő lesz. Jelentős korszerűsítés történt a Goldberger- és a Pamutkikészítőgyár rekonstrukciója révén is. Probléma, hogy a szociális létesítmények bővítése és rekonstrukciója mindkét gyárban elmaradt a termelőberendezések színvonala I mögött. A BRG kecskeméti gyáregységének munkálatait 1964 végéig teljesen be kellett volna fejezni — problémák azonban itt is felmerültek. Az MMG szekszárdi beruházása (108 millió forint) kb. egyéves késéssel valósul meg; 1965-ben évi 18 millió forintos termelési értéket hozott — ezévi tervezett termelése 50 millió forint. E beruházások és rekonstrukciók célja a berendezések és a technológiai folyamatok korszerűsítése, illetve az üzemek bővítése volt. V ■ - IS A kerületi ipar szervezete az elmúlt 4 év során átalakult. Az ipar átszervezésével kapcsolatban kerületünkben is nagyvállalati központok alakultak (PNYV, BMG, MMG, BRG, Budapesti Harisnyagyár, Budai Tégla- és Cserépipari Vállaflat). E vállalatok politikai tevékenységének irányítása, a kerületi pártbizottság hatáskörébe tartozik. Egyes üzemeké viszont kikerült a pártbizottság hatásköréből (MHD Óbudai gyáregysége).
