Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
h a k uk Józsefné o 1 v ír rsnő: /Panyova/ Kedves Elvtársak ! Tisztelt PárFertSteTzIFF!-----------------A ker-i Partbizottság beszámolójának két témájához, kapcsolódva szeretném tapasztalatainkat elmondani. Az egyik; a vállalati összevonások során pártszervezetünk tevékenysége, a másik: tömegpolitikai munkánk néhány tapasztalata. Az elvtársak többsége előtt ismeretes, hogy a vállalati pártbizottság 1963. októberében alakult meg, tehát később, mint a vállalati összevonás történt. Valóban úgy van, ahogy a beszámoló is tártálf., mázza? hogy a pártszervezeteknek sok előre nem látható feladattal kellett megküzdeniük munkájuk során. A beszámoló#gy fogalmazza meg, hogy "hiányoztak a politikai munkához szükséges érvek, a számos helyen jelentkező burkolt vagy nyilt ellenállás leküzdéséhez". Pártbizottságunk úgy Ítélte meg, hogy a szükséges érvek között, a legalapvetőbb, az összevont gazdasági egység eredményes munkája, az, hogy az összevonástól várt eredmények realizálása minél gyorsabban jelentkezzen, és a fejlődés tendenciája töretlenül felfelé ivelő legyen. A Gazdasági Bizottság határozata többek között kimondotta, hogy a vállalatirányítás erőteljesebb központosítása az összevonást követően fokozatosan valósul meg és a vállalati formában felsorolt előnyök is ennek ütemében, növekvő hatékonysággal jelentkeznek. Az erőteljesebb központosítás tehát nem azonnali feladat volt ] vállalatunknak, hanem elsősorban azt’kellett központosítani, ami a vállalat jogi helyzetéből egyértelműen adódott és azokat, amelydc végzése centralizálva hatékonyabbnak bizonyult. Párt-végrehajtóbizottságunk ebben az időpontban szükségesnek tartotta, #ogy ^állásfoglalásában elvileg rögzítse: minden centralizá. lási törekvést előzzön meg gazdasági, számítás és ne pillanatnyi erőviszonyok döntsék el, mi legyen központosítva és mi ne. Legfontosabb feladatunknak^tekintettük a központi szervek mielőbbi stabilizálását, a központ és a gyárak közötti megfelelő viszony és légkör kialakítását, a vezetési színvonal emelését. Komoly politikai tevékenységet jelentett - és részben jelent ma is# a nagyvállalati samlélet kialakítása, hisz egyrészt meg kellett ^küzdeni egyes, az átszervezés.során érintett gazdasági vezetők értetlenségével, esetenként ellenállásával, másrészt segíteni kellett a központ dolgozóinak, hogy a gy árak vezetőiben is egyenrangú partnert lássanak és legyenek tudatában annak, hogy bennük sem alakulhatott ki egyik-napról a másikra a helyes vezetési stílus, amilyent az új szervezet megkövetel. Emellett sajátmagunkban is le kellett küzdönünk bizonyos fenntartásokat, amelyek azubjek'tive léteztek és egymás nem kellő ismeretéből adódtak, A nehézségekhez hozzátartozott, hogy a központi apparátus $-6 helyen helyezkedett el és jelentős része a Goldberge'rgyár amúgy is túlzsúfolt irodáiban - ezzel is nehezítve a Goldbergérgyár vezetőinek helyzetét. Csak ez év 'január óta sikerült egy helyre kerülniük. A kezdeti időszakban párt-végrehajtobizottságunk igen sokat foglalkozott a káderkérdéssekkel, az osztályok kialakításával, megfelelő vezetők beállításával és ugyancsak határozatot hoztunk, hogy az osztályok kialakításakor is a gazdasági vezetés fontossági sorrendet állapítson meg. Ezeket a határozatokat, a dolog természeténél fogva, eléggé lassan és vontatottan valósította meg a gazdasági^vezetés, de végül is kialakult a központ apparátusa, amely véleményünk szerint, a lehetőségekhez mérten is, a legjobb Jb_________________ I I 5 r - X% -
