Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/1)
1966-10
összevonást követő időszakok gazdaságvezetés-problémáival, de ^ azt hiszem, hogy vállalatunk számára a jövőbeni munkánk érdekében, erről egy kicsit részletesebben kell beszélnünk. Az elmúlt időszakban sokszor hetek - sőt, esetenként hónapok - teltek el, mig egy-egy konkrét feladat kiadásra illetve végrehajtásra került. Ennek elsősorban -véleményem szerint- az volt az oka, hogy az esetek egy jelentős hányadán meg-nem értés volt tapasztalható.^ Sokszor hosszú időn keresztül meddő vita, esetleg személyeskedésig folyó vitatkozás volt tapasztalható vagy egy jó-párszor a kritikátlan megalkuvás jellemezte munkánkat. Többek között erre vezethető vissza az is, hogy az elmúlt időszakban vállalatunk központi apparátusában is uralkodóvá vált a mennyiségi szemlélet_ és nem fordítottunk kellő gondot a gazdaságosabb termelés kialakitásá////ra. Ezért kaptunk többször a kerületi és vállalati PB-unktól is, de egyéb társadalmi szerveinktől is bírálatot arravonatkozóan, hogy a központi apparátusunk kommunista /és nem kommunista/ gazdasági vezetői irányító-tevékenységüket kapkodóan, futólagosán, u.n. tűzoltó módon végzik. Több gyáregységünk részéről is felm rült oly értelmű panasa , hogy nem érzik a felső gazdasági vezetés aktiv segítségét, mert az esetek egy jelentős hányadánál a segítés helyet’ \a parancsolgatás lett úrrá. Ezért vetődött fel az egyik alapszervi !vezetőségválasztásunkon az, hogy a vállalat központjában alakítsalak több főből álló komplex brigádot, amelyek azután hatékonyan tudják segíteni a gyáregységek müffiaját és ráirányítják azoknak figyelmét azokra a gazdasági tényezőkre is, amelyek a termelés számszerű teljesítésén kivül, a gazdaságosságot is szem-e lőtt tartja, illetve figyelembe veszi. Gazdaságiranyitási tevékenységünk eddigi módszereinek eredményességének és hiányosságainak ismeretében, pár gondolatban fel szeretném vázolni azt, hogy a gazdaságvezetés - Pártbizottságunk irányításával - támaszkodva az egyéb tömegszervezetekre, hogyan kívánja az elkövetkezendő időszakban munkáját végezni. Ezeknek a gondolatoknak felvetése annál is inkább jogos, mivel mindössze egy erős esztendő választ el bennünket az uj gazdasági rre chanizmus i bevezetésétől, amely feltétlen megköveteli tőlünk azt, hogy az eddiginél jobban, aktívabban és főleg egységesebben cselekedjünk dolgozóink, a vállalat és a népgazdaság érdekében egyaránt. Ahhoz azonban, hogy mindezeket sikeresen végre tudjuk hajtani, már elöljáróban le kell rögzíteni azt /és meg kell érteni minden egyes kommunista és nem kommunista gazdasági vezetővel, - igazgatótól a brigádvezetőkig/ hogy mi vagyunk a dolgozókért és a népgazdaságért, : s nem pediglen fordítva. Véleményem szerint, ha ezt minden gazdasági vezető megérti és ennek szellemében fogja munkáját végezni, úgy nagymértékben haladunk az a cél felé, amely végső soron az uj gazdasági mechfieí izmus bán fog megtestesülni. Távol áll tőlem, hogy az uj gazdasági mechanizmus bevezetőnek jelentőségét fetisizálni akarnám, raerthisz ez nem csodavárás következtében fog megvalósulni, hanem ("és döntő-mértékbe rft a mi jobb munkánk eredményeként. A kerületi PB beszámolója is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az elmúlt hónapokban az uj gazdasági mechanizmus megértése érdé i kében milyen szintű megbeszéléseket és vitákat folytattunk. Úgy érzem azonban, hogy az elkövetkezendő időszakban a napi feladataink mellett, ezzel a kérdéssel még többet kell foglalkoznunk - annál 1 is inkább, mert a bevezetés fontosságának és szükségszerűségének indokairól elsősorban sajátmagunkat kell meggyőzni. Minden gazdasá"gi vezető eddigi munkáját biralat tárgyává kell-hogy tegye, s ha ezen a birálaton keresztül rájövünk arra, hogy mi az ami munkánkban 5 eddig hiányos volt, s ezt a hiányosságot képesek vagyunk kiküszöbölí ni, akkor /de, csak akkor/ jogot formálhatunk arra, hogy mástól is vJh’asonlót követeljünk meg. ,0 • / • 40 r' ; f i ' ' - 13 -
