Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/1)

1959-10-17 - 1959-10-18

tők, ezzel a száritőterúletet megnövelhetjük, a cserépnél viszont ez nem lehetséges. A változatlan áron mért ipari termelés várha­tó értéke 22.71o.ooo.- Ft. 1955. évben 18.5o6 m/Ft,amihez az 1959.évi 122.7 % 1956. » 17.159 " " " " 152,5 % 1957. " 19.426 " " " " 116.9 % 1958. " 18.551 " " » " 125.7 % A legyártandó termékek választéka befolyásolja a munkaerő felhasz­nálást is. Cseréphez több munkaerő szükséges, mint a 6 cm. vfállap gyártásához, ez természetesen a termelékenységi mutatóknál is érez­teti hatását. /"'N 1955. évi átlagos ipari munkáslátszám 654 fő 1956. " " " " 724. " 1957. " " " " 657 " 1958. " " " » 7o5 » 1959. " " " » 87o " A fentiekbál látható, hogy a legnagyobb létszámemelkedés az 1959. évnél tapasztalható. Folyó évben a rendkívüli bányamunkák házila­gos elvégzésére egy u.n. exkavátor csoportot kellett alakítanunk, mely 2.6 fővel terheli a munkaerő állományt, ezenfelül a megemelt 6 cm. válaszfallap terv biztosítására a II. sz. gyárunkban a nyersgyártásnál két műszakot kellett beindítanunk, az égetésnél pe­­a kerne ne énként i kát tüzes módszert vezettük be. így a terv tel­jesítést biztosítani lehet ugyan, de a munkaerő állománya lénye­gesen megnövekedett és nem áll arányban a termelési többlettel. A két műszaknál több munkahelyen nincsenek teljesen kihasználva a gépek és munkások, viszont a gyártógépek kiszolgálását biztosí­tani kell. A bányában mindkét műszakhoz szükséges a szállítási ut és munka fenntartása. A cseréplehuzás és a 6 cm. válaszfal összerakás is töub munkaerőt igényel, mert a négytüzes rendszer mellett, sokkal kevesebb száradási idő áll rendelkezésre. Termelékenységi mutatóink változatlan .áron a következőképen alakul- 1 tak: Egy főre eső ipari termelési érték várható 1959-re 26.1o3.~ pt I ' V I » ' - 3 -1 v " -•

Next

/
Oldalképek
Tartalom