Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1966-02-03
§1 5 ■ I >» . 9 • ezt a vállalatot élüzem jutalmazásra javasoltak. Ennek oka. hogy a különböző osztályok, különböző szempontok alapján ogy—ogy vállalatot;, nem podig komplex módon. A 9*oldalon#"' go.zd?*oúgirúuyltáo reformja olaőrendüen gyakorlati követelmény, tehát nagyon fonboa, hogy mindvégig a lofpneoszebbraenőkig’V yakorlafciasan^kószitsük ölő ón valósítsuk mo?;”. Nem ért egyet azzal, hogy a a "gyakorlatiasan". szót macakakörmök közé tettók. Iraondja, hogy ö ia közgazdász éo ebbon az országban a legnagyobb baj nz elmúlt Í5-2o évhon uz volt, hogy a közgazdászok nem elóg gyakorlatiasak. Mélyreható vitákat folytattak az áru-pénz viszonyok szerepéről a szocialista gazdaságban. Túlnyomó többségben elvetették az olyan nézetüket, hogy az áru viszonyok összeegyeztethetők a szocializmussal, csupán valamiféle szükséges rossznak tekintették, azt állítva, hogy további korlátozásuk és kiszorításuk a napirenden lévő feladat. Nem elméleti ós tudományos sódon határozták meg a kérdéseket, i volt a helyzet ? az, hogy 5 óvenként önkritikát gyakor Itak ós amire az. egyik 5 évben esküdtek, azt a másik 5 évben erőben tagadták ©« esküdtek egy harmadikra. Tehát javasolja az idézőjel elhagyását. A lo.oldalon a második bekezdésben szerepelnek nz alábbiak* "A szocialista gazdaság korábbi fejlődési szakaszában hosszú időn át uralkodott az a felfogás, hogy a szocialista gazdasági rendszer lényegénél fogva a fizetőképes szükségletnek /a keresletnek/ meg kell haladnia a termelést /ti kínálatot/, hoéy tehát a kiegyc/isulyozott gazdasági növekedés nem tűzhető ki célul, .zt a nézetet a marxista közgazdaságtudomúny már hosszabb idő óta elutasítja, nióg 3ztúlin sem állította ezt. Kérdései ki az, aki vallotta ezt ? - kimondta ©zt ebben az országban? Nem tartja helyesnek igy bevenni az anyagba. Legdöntőbbnek azt tartja, amit az anyag a 19.oldalon tárgyal. "A béren kívüli társadalmi juttatások ogy részének mértéke óü növekedési ütoBio viszont jelenleg túlzott, a e téren módosításra szorul gazdasági gyakorlatunk”. Légen mondta, hogy hagyják abban az ostoba agitáoiót, a béren kivüli Juttatásokról. Ha jól melózik, hogy kik veszik igénybe az üdülőket, ükkor láthatják, hogy a munkások közül nagyon kevesen teszik ezt. Aki pl. Galyatetői*© akar monnl, oz fi-J— ? —“ . /y I
