Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1989-01-26
r . | I Az adóreformmal szembeni ellenérzést az is erősitette, hogy a szakmai,technikai előkószitóse késésekkel, hiányosságokkal történt meg. Az óv második felére azonban a vállalatok, intézetek elsajátították az adórendszer egyes szabályait, elemeit ós ma már nagyobb zavarok nélkül működtetik. I: A vállalatok forgóeszköz igénye az uj adórendszer hatására megnőtt, ezt - a kamatterheket ia vállalva - hitelfelvétellel igyekeztek kompenzálni. > A vállalatok, intézetek minden erejükkel a talponmaradásórt dolgoztak. A veszteségek elkerülésére a korábbiaknál is ezi¥ gorubb takarékossági intézkedéseket vezettek be. Rendszeresen visszatérő vitatéma, hogy a kormányzat rövidtávú, kényszerű restrikciós intézkedései ellentmondanak a stabilizációs ós kibontakozási program céljainak. Ennek a gazdaságpolitikai ellentmondásnak a magyarázásában, elfogadtatásában a j pártszervezetek sem tudtak meggyőzően fellépni. A munkavállalók a vállalaton, intézeten belül érvényesülő érdekeltségi rendszer alapján mérik munkájuk társadalmi hasznos-I ságát, erőfe9zitóeeik eredményét. A VB tájékozódott a kerületi vállalatok, intézetek belső érdekeltségi rendszeréről. Ennek ^ változása 1988-ban az adórendszer hatására bekövetkező belső szabályozóéi reagálás miatt volt tanulságos. A VB azt tapasztalta, hogy a bérszabályozással behatárolt szűk mozgástér a már kialakult kereeet-9zerkezetek megváltoztatására nem adott lehetőséget. Ahol a meglévő szerkezet nagyobb mozgóbérhányadot tartalmazott, erősödött az egységek önálló elszámoltatásán alapuló teljesitmónyórdekeltsóg, de helyenként ez szankciókkal is kiegészült. A belső érdekeltségi rendszerek prioritásairól ott lehet beszólni, ahol valóságos tere van az ösztönzésnek. í ijl© ?¥ ¥ ! - x n L ' ~~ l
