Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1988-09-08
2. napirend: Tájékoztató a kerületi vállalatok, intézmények, szövetkezetek első számú vezetői anyagi érdekeltségének helyzetéről Előadó: Fekete Ferenc elvtárs Petki Miklós elvtárs szóbeli kiegészítője A GPMB július közepétől kezdődően - a munkabizottsági tagokkal konzultációk során kialakított kérdések alapján - felmérést végzett a kerület 30 intézményére, vállalatára vonatkozóan a jelen tájékoztató előkészítése érdekében. Négy kérdés alapján történtek a beszélgetések: 1/ milyen módon alakították ki az első számú vezető anyagi érdekeltségét; 2/ tudnak-e élni a szabályozás adta lehetőségekkel; 3/ az elsőszámú vezető és a vezetőtársak anyagi érdekeltségének azonossága vagy különbözősége; 4/ az elsőszámú vezető anyagi érdekeltségének szempontjai (részletezve), a teljesítés ellenőrzésének módja. Munkabizottsági tagjaink válaszaikat Írásban összegezték. Meg kell mondanunk: akadtak válaszok, melyek rövidebbek voltak, mint a fenti kérdések. Ilyen alapon készült a tájékoztató írásos része, a GPMB pedig - a szabadságolások miatt - "lapzárta" után ült össze az Írásos tájékoztató megbeszélése céljából. Az ülésen számos észrevétel hangzott el, és a munkabizottság egy határozati javaslatot is megfogalmazott, melyet most terjesztünk elő. Kiindulásként azt kell rögziteni, hogy az elsőszámú vezetők anyagi érdekeltségét a 44/1987 MT rendelet - pénzügyi területen a 15/1988 PM rendelet, valamint a 10/1987 ÁBMH rendelet szabályozza. Ezen kivül a 109/1987. ÁBMH rendelkezés, melyet a konvertibilis exporttal rendelkező intézmények levélként kapnak meg, szabályozza az export után járó prémiumot. Az alaprendelet a vállalatokra nézve alapkövetelményként a vagyonarányos tiszta eredmény, valamint a vagyonnövekedés mutatóihoz kapcsolja az éves prémiumfeladatokat, azzal, hogy a munkáltatónak joga van egyéb célfeladatokat is kitűzni, sőt az ÁBMH engedélyezheti az intézmény sajátosságai alapján az előzőek helyett más feladatok kitü^ zését. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatoknál a vagyonarányos nyereség, illetve a vagyonnövekedés mutatója alapján fizethetik ki a prémium egy részét. Ennek mértéke a teljesítmény függvényében szór. IpM felügyelete alá tartozó intézeteknél a minisztérium szabott meg az intézeti profilb a vágó feladatokat, ezek teljesítése esetén a prémium elérheti az alapbér 100 (110) %-át. Akadémiai kutatóintézeteknél szeptemberre várják az ezévi érdekeltség megállapítását, mely konkrét mutatószámokra épül, csak 25 % lehet az egyéni értékelés. A VT, küldöttgyűlés, közgyűlés által irányitott vállalatoknál, szövetkezeteknél a kép változó. Döntő szerepe van a gazdálkodás, illetve konvertibilis export ösztönzésének, melybe a helyi önkormányzat nem szólhat bele. Pl. az AUV VT az alapbér 20 %-ára tett KVM és helyi feladatokban dönthet, a többi nagyságrenddel nagyobb mértékre nincs hatása. Az előzőekben ismertetett tételeknél jóval nagyobb mértékű a konvertibilis export ösztönzése, mely adott esetben elérheti a 2 millió forintot is. Itt felső határ bevezetését mérlegeli a hatóság, de a vállalatok szerint ez a népgazdasági érdekkel szembenáll, mint a csúcsteljesítmények széthúzására késztet. Szövetkeze■ A | . TltilWlitt n- Jm- 6 -
