Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1986-01-02
IjTMi . I »|«| I , ' I • Intézményi demokratizmus és a társadalmi szervezetekkel együttműködés Az Intézet vezetőgárdája 1981 óta közel 50 #-ban kicserélődött, és ez, valamint az irányítási módszerekben és gazdálkodási szemléletben bekövetkezett változás jelentős feszültségeket okozott. A korábban megszokott igények eltolódása és az eltérő vezetési stílus formai és tartalmi különbsége különböző hangsúlyt kaptak és ez élénken foglalkoztatta a KÉK! közvéleményét, de távolabbi visszhangot is kapott. Az uj vezetés megszilárditotta a kutatás-tervezést és éves munkatervet állított össze az ügyintézésben az értekezletek, tanácsülések, operativ /négyszög/ ülések rendszeres megtartására. A megváltozott külső és belső igények kielégítésének formális, de szükségszerű eszközeként nagyobb hangsúlyt kapott az adminisztráció, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az intézményi demokratizmus formális elemei kerültek előtérbe. Az uj vezetés és a társadalmi szervek kapcsolatában bekövetkezett változást és feszültségeket a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, majd az ÉDOSZ és az MSZMP II. kerületi Pártbizottsága is vizsgálta, és a vitás kérdések hátterének ismeretében, a kölcsönösen jobb együttműködésre hivta fel a figyelmet. A MÉM Élelmiszeripari Főosztálya is többször foglalkozott a vitás kérdésekkel, intézményi instruktora rendszeresen részt vett az intézeti tanácskozásokon. Az Intézet tudományos-gazdasági vezetésének aktiv részvétele a társadalmi szervezetek fórumain és vezetőségi ülésein, a kölcsönösen rendszeressé váló kapcsolattartás elősegítette a jobb véleménycserét, egymás munkájának megbecsülését és tiszteletét. Erősödött a KISZ érdekvédelmi munkája, a szakszervezeti bizalmik testületi tevékenysége, és bővült a pártszervezet területi /különböző telepeken lévő/ tagsága. A társadalmi szervekkel a gazdálkodás területén érezhetően csökkent a feszültség, mig a tudományos munka súlypontjának jelenlegi helyzetéről még erős a szemlélet- és véleményeltérésekből adódó vita. A gazdálkodás körülményeinek ismeretében és a tudományos kutató-fejlesztő munka eredményeinek és gyakorlatba vitele szükségességének megítélésében tapasztalt igény azonban a feladatok végrehajtásában egységet teremtett, és a mindennapi munkában az együttműködés zavartalan. Összefoglalva, az Intézet belső közvéleménye általában úgy Ítéli meg, hogy a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet jól hasznosította a Tudománypolitikai Bizottság határozatából, annak végrehajtásából származó tudományos és gazdálkodási lehetőségeket, és az uj feltételek között eredményes tevékenységet fejt k i. H re I í^M ‘ 1 1
