Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1981-07-02
2. Az együttműködési lehetőségek számbavétele A kerület intézetei a mellékelt táblázat tanúsága szerint a jelenlegi kapcsolatok mintegy 40—50%-os növekedését tervezik. Ez a terv mindenképpen figyelemre méltó, de ha a múlthoz képest a jelen változatlanságát tekintjük, akkor ezt a növekedést csupán „lépésváltással" lehet elérni. Reálisnak látszik és mindenképpen indokolt az információs kapcsolatok 40%-os növelése. A gazdasági kapcsolatok növelését az intézetek mértéktartóan tervezik. A számítástechnikai kapcsolatok fontossága növekszik; ezt tükrözi, hogy háromszorosra tervezik növelni ezeket a kapcsolatokat. Tehát igény van az ilyen irányú kapcsolatokra, de a múlthoz képesti csökkenése miatt, itt lesznek a legnagyobb feladatok. A társadalmi kapcsolatok tervezett növelése viszonylag kismértékű; megfontolást igényel, hogy ezen a területen nagyobb fejlődés nem lenne-e célszerű. Véleményünk szerint az intézetek közötti hatékony kapcsolatok kialakításának több feltétele van: I a) Megfelelő információ a többi intézet tevékenységéről. b) Közös gazdasági érdek. c) Az együttműködési igény felismerése (pl. közös feladatok, nincs kapacitás, vagy nem gazdaságos létrehozni, stb.). d) Személyi feltételek, amelyek nem formálisak, de pontosságon, azonos érdeklődési területen és kooperációs készségen alapulnak. A személyi feltételeket nem lehet kizárólag vezetői vagy intézeti megbízottak közti találkozások révén kialakítani. a) Szervezeti lehetőségek (ezek nem feltétlenül írásos együttműködést jelentenek). Bármelyik feltétel hiánya legtöbbször megakadályozza a hatékony kapcsolatot. így akkor tudunk előrelépni, ha mind az öt feltételt egyre inkább megteremtjük. Valóban növelnünk kell tehát az információs kapcsolatokat. Fel kell ismerni az együttműködési igényt olyan közös témákban, mint például a szervezési intézetek hatékony működése, a bürökráciamentes intézeti szervezet, az érdekeltségi rendszer, stb. Az intézetek vezetőinek feladata, hogy a szakemberek együttműködési készsége kifejlődjön. A team munkát gyakran könnyebb intézetek között, mint intézeten belül kialakítani. A mellékelt táblázat a fenti alapelveket csak részben tükrözi. Az intézetek továbbra sem ter\ \ veznek jelentős mértékű együttműködést a piac és üzletpolitikában, az oktatásban, nemzetközi kapcsolatokban és a szervezet fejlesztésében. Hasonlóan kevés a gyártási és ellátási együttműködés. Növelni kellene a közös külföldi vállalkozások számát. A számítástechnikai kapcsolatok területén — helyesen — elsősorban az adatfeldolgozó és vezetési rendszerben növelik az együttműködést. * * * f összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a kerület intézetei nagy súlyt helyeznek a kerületen belüli együttműködésre. (Ezzel egyidejűleg nem szorítják háttérbe a kerületen kívüli kapcsolatokat.) Olyan mértékben tervezik növelni az eddigi együttműködést, hogy a korábbi, gyakran „papíros ízű” formális keretek helyett szakmai és politikai tartalommal telített közvetlen együttműködési formák kialakítása egyre inkább sürgető feladat. A feladatok teljesítése érdekében a kö- i vetkező határozatok meghozatalát javasoljuk: í 1 \ ét | | I * mm ^ ,_________ m___ ■ 1
