Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1980-02-14
I-----------------------------------------------------------------------------í---------------------------| (BirararaMiraraBrai ■mmmimmmmmuBoiaiuaseia: i 1 ; i . : A vállalatoktól beküldött Írásbeli válaszok is eltérő gyakorlatra utalnak. Az egyik vállalatnál az az elbírás, hogy a belső ellenőr a vizsgált terület érintett dolgozóival és vezetőivel az észlelt hiányosságokat megbeszéli, s a jegyzőkönyv leadása után az illetékes terület vezetője intézkedik a hiányosság kiküszöböléséről, és erről általában szóbeli jelentést tesz. Egy másik vállalatnál a belső ellenőrzés megállapításait az illetékes vezető tudomására hozzák, és az tesz javaslatot az igazgató I felé, hogy az ügyben milyen intézkedés szülessen. I A felsorolt példákból is kitűnik, hogy a vállalatoknál folytatott gyakorlat nem felel meg a jogszabály előírásainak. Egyes megoldásoknál a vállalat vezetője nem is szerez tudomást a belső ellenőr megállapításairól. A jogszabály kötelező előírásain túl is indokolt az, hogy a belső ellenőr vizsgálata alapján a szükséges intézkedést a vállalat vezetője tegye meg. Előfordulhatnak ugyanis olyan kérdések, ahol a vállalat vezetője pl. nem ért egyet a belső ellenőrnek az üzemszervezéssel kapcsolatos javaslataival. Neki kell elbírálnia azt, hogy a belső ellenőr javaslatait rnegvalósitják-e a vállalatnál, vagy sem. A belső ellenőr elfogadott javaslatai megvalósítását viszont nagy mértékben "megerősíti", hogy ha a javaslatok a vállalat vezetőjének az intézkedéseként kerülnek kiadásra. A belső ell j lenőr megállapitásai alapján tett intézkedések végrehajtása, a belső ellenőrzés működése hatékonyságának a növelése, és több más körülmény mind szükségessé teszi, hogy a vállalatoknál egységesen, a jogszabálynak megfelelően szabályozzák a belső ellenőr vizsgálatai alapján teendő intézkedéseket. I : ' ■ fe Az egységes,jól szabályozott intézkedési rendszer hiányosságával magyarázható, hogy a belső ellenőrzés a szükségesnél kevesebb esetben folytat le !! utóvizsgálatokat, igy félő, hogy a belső ellenőrzés munkája öncélúvá válik, csak a jelentések elkészítésére terjed ki, s nem megfelelően történik a befektetett szellemi kapacitás felhasználása. Az intézkedésekkel függ össze, hogy a belső ellenőr megállapitásai alapján hány esetben történt felelősségre vonás. Az általunk vizsgált 3 vállalat közül mindössze egynél fordult elő, hogy két fegyelmi, két kártérítési, és egy büntető eljárás indult a belső ellenőrzés tevékenysége alapján. A NEB adatai szerint 1979.1.negyedévében az általuk vizsgált 7 egységnél, 7 esetben történt felelősségre vonás. Kétségtelen tény, hogy a belső ellenőrzésnek nem az a kizárólagos kötelessége, hogy mindenáron vétkes kötelességszegést állapítson meg s annak alapján eljárást kezdeményezzen, A jelentésekben feltúrt hiányosságok azonban néhány esetben indokolták volna, hogy a mulasztó dolgozó felelősségrevonása megtörténjen. Indokolt I ezért a belső ellenőrzés működésének szabályozásánál arra is kitérni, hogy az igazgató a belső ellenőr jelentésének értékelésénél az indokolt és szükséges felelősségrevonás iránt is tegyen intézkedést. VIII. i Tapasztalataink szerint nern minden vállalat belső ellenőre épített ki megfelelő kapcsolatot a felettes szervvel, s ennek következtében nem mindenütt I' Ifi Iá ■Bi I t *'
