Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1980-12-04
U ■ • ;,,y. ' ' ''L A>■ - ; / \ i N A p T R F. N D : 1./ A II. kerületben működő nevelőotthonok, diákotthonok kapcsolata és együttműködése az oktatási intézményekkel az egységes és hatékonyabb nevelő munka érdekében. /Előzetes vázlat alapján/ ELŐADÓ: Detári Dezső Dr.Széni Béla ► 2./ Tájékoztató az Aszfaltutépitő Vállalatnál végrehajtott utóvi zsgá1a tró1. ELŐADÓ: Dr.Takács Erika 3./ Tájékoztató a Mártírok úti belső tatarozás végrehajtásának állásáról. ELŐADÓ: Dr.Slinger János 4./ Tájékoztató a Munkásőr zászlóalj 198o-as tevékenységéről. A személyi állomány összetételével kapcsolatos javaslatok. I ÉLŐADÓ: Jelinek Jenő 5. /Különfélék. Detári Dezső elvtárs: Fővárosunkban az 1968-ban kialakított differenciált nevelőotthoni hálózat uj, korszerű megoldást hozott a nevelőotthonok történetében. A gyermekek személyiségállapotát szem előtt tartó differenciált nevelőotthonok az eddigi legsúlyosabb intézeti ártalmakat szüntették meg. ► Az 197o-es évek elejéig fővárosunkban a nevelőotthoni gyermekek összetételére jellemző volt, hogy kb. harmadrészük anyagi-, szociális, egészségügyi okok miatt lett állami gondozott. Magas volt a háttér nélküliek aránya is. Velük úgy kellett számolni, mint akik tartósan gondozásban maradnak. A tanköteles korú normál általános iskolások a területi általános iskolákba kezdtek járni és ez elősegítette az állami gondozattak személyiségkorrekcióját, indulási hátrányuk leküzdését, az intézeten kivüli világba való beilleszkedésüket. A gyermekek 8-lo %-a került nevelőszülőkhöz, ► többnyire a családi háttérrel nem rendelkezők. Kisebb környezeti ártalmak feloldásán segit a nevelőotthoni elhelyezés. A szülők, gondviselők nevelési képtelensége, alkalmatlansága, illetve hiánya esetén kerül sor az állami gondozásba vételre. A veszélyeztetettség elhárítására irányuló védő-óvó intézkedések együttes hatása eredményeként az állami gondozás ideje erősen lecsökkent. 1974 óta sokat változott a társadalmi igény az állami gondozásba került, nevelőotthonokban növekedett kiskorúak nevelése, személyiségkorrekciója, rehabilitációja és társadalmi beilleszkedése iránt. Elénk a közérdeklődés az iránt milyan eredménnyel jár a gyermekek kiemelése az eredeti környezetből. Jobb-e a növendékek morális arcu^aata, neveltségi szintje, munkához való viszonya. Tanulmányi felzárkóztatásuk mennyire eredményes? A jelenlegi nevelőotthoni hálózat hogyan igazodik a hosszutávu egyhelyen neveléshez vagy a várható rövidebb ideig tartó nevelés igényeihez. Hogy elégiti ki a testvérkapcsolatok ápolását? ............................................................................................................ 7 ' í
