Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1979-05-24

Az év során jelentést készítettünk a Budapesti Pártbizottság részére "A párt szövetségi politikája. A szövetségi politika eredményei és feladatai" cimmel. Ebben a munkában azok a szakcsoportok is résztvettek, amelyek tananyagában ez a kérdés nem szerepelt, mivel célunk az volt, hogy minél szélesebb körből szerezzünk információkat. A tárgyi feltételek közül kiemelkedő fontosságú a tananyag. A jegyzetek egy része, igy a gazdaságpolitika, a valláskritika és a nemzetközi politika kérdései kiváló, másik része viszont évek óta változatlan, még a benne szereplő példákat sem frissítették fel,as igy nem alkalmas a hallgatók érdeklődésének felkeltésére. Általános panasz, hogy a jegyzetben szereplő irodalmat még a propagandisták is képtelenek összeszedni. A hallgatók számára is jobb lenne, ha szöveggyűjteményt jelentetnénk meg. A világnézet és etika kérdéseit tárgyaló tananyag lényegében a többi tanfolyam anyagából összeállított válogatás, nem alkalmas arra, hogy gondolkodási mechanizmust tanítson, ami pedig egyik legfontosabb feladata lenne.

A gazdas^i élethez hasonlóan a pártoktatásban is át kell térn nk az intenzív fejlődésre. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a meghirdetett témák és a hozzájuk kiadott tananyagok legyenek összhangban azokkal a pártoktatással szemben támasztott minőségi követelményekkel, amelyeket a KB 1976. októberi határozata fogalmazott meg.

Jól használható a pártoktatásban a "Propagandista" cimü kiadvány.

A tartalmi kérdésekhez tartozónak érezzük a propagandistái, és vezető propagandisták megállapitását, miszerint a hallgatóság / polarizálódik:- párhuzamosan az iskolai végzettség növekedésével, nő a jogos igény a speciális tematikájú tanfolyamokra,- a másik oldalon viszont az alapfoglalmakkal sincsenek tisztában a hallgatók, s az érdekviszonyokról vitatkoznak az érdek fogalmának, gazdaságpolitikáról a politikai gazdaságtan alapvető kategóriáinak ismerete nélkül.

Ez a polarizálódás azt a kérdést veti fel, hogy nem kellene-e átgondolni a pártoktatás évtizedek óta változatlan tematikáját. Ez annál is inkább indokolt, hiszen most már nemcsak az állami oktatásban, hanem a káderképzésben is sor kerül mérsékelt reformokra. Helytelen lenne, ha ez a változatlanság merevséggé válna, s a realitásoktól való elszakadáshoz vezetne.

A pártoktatás hatékonyságát már nem lehet kizárólag helyi eszközökkel növelni. A valóban alapozó tanfolyamoktól kezdve az irányított speciális tanfolyamokig szélesebb skáláját kellene nyújtanunk a választható témáknak.

A szövetségi politikával foglalkozó jelentésünk készítése során néhány olyan jelenséggel is találkoztunk, amelyek kiegészítik a pártoktatásban szerzett egyéb tapasztalatainkat.

Valamennyi szakcsoportvezető véleménye az, hogy ma az érdeklődés homlokterében a gazdaságpolitikai és nemzetközi politikai kérdések állnak. Az ország gazdasági helyzetét érzékelni | tudják a hallgatók, s problémáinkat, gondjainkat is értik. 1

{jmm ■ —7—• $I- 5 -