Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1978-05-25
> a II. félévi foglalkozások sokkal élénkeboelc, aktívabbak, mert a hallgatók a mindennapi gyakorlattal jobban tudják kapcsolni az elméletben tanultakat. A hallgatók általában úgy értékelik, hogy az osztály!'oglalkozások segitik a tananyag jobb elsajátítását, megértését és a tanultaknak a gyakorlatban való hasznosítását. A tanárok évi oktatási tapasztalataik alapján úgy ítélik meg, hogy a hallgatók többsége az anyagot elsajátította, ismereteik és látókörük bővült. A különböző tanfolyamokon a hallgatóknak általában az elméleti kérdések, a törvényszerűségek,kategóriák, politikai összefüggések megértése okoz problémát. Az I. évfolyamokon ismételten jelentkezett a filozófia nyelvezet nehézsége és az egyes filozófiai kategóriák megértése. A fiatalokat ós a munkásokat a diaietikus materializmus megértése nagyobb faladat ólé állítja, ennek oka, hogy a filozófiai kérdénokkel előezőr foglalkoznak és minimális alapfogalmakkal nincsenek tisztában. Azt tapasztaltuk, hogy a hallgatókat érdekli a jelenkori /mind hazai, mind nemzetközi/ probléma. Igyekeztünk ezt felhasználni, tudatosan úgy tárgyaltuk az egyes témákat, hogy a hallgatók számára élettelennek látszó elméleti kérdések élettel telítődjenek meg. A XI. Kongresszus anyagait feldolgoztuk, a KB. november 2o-i és december 1-i határozatát önálló szeminárium keretében. Az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel vitatják meg a hallgatók a kommunista társadalom, illetve a kommunizmusba való átmeneti ut, s ennek különböző pl. szükséglet szerinti elosztás, államelhalás stb. kérdéseit. Továbbra is problémaként jelentkezik a hallgatók körében az éle tszlnvőTra,3r~a~lBkulásáyal kapcsolatban az ár, bérszínvonal, reálbér, reáljö“"védeTem, lakossági fogyasztás, lakásépítés és elosztás, alacsony ós magasjövedelmű rétegek helyzete, stb. A vállalatok felkészültségét a KB. 1977. nov. 2o-i határozatának végrehajtását úgy ítélik meg, hogy az elmélettel szemben a gyakorlat lépéshátrányban van. Sokan megkérdezik, hogy a gazdaságirányítási rendszer mechanizmusa aá-e ma, amit 1960-ban akartunk?" A' vltatotT kefáésék~cTóntő többségükben a szocialista társadalmi rendszer féltéséből fakadóan é3 a javitás szükségességéből ered,csak egészen kevés esetben tapasztaltunk ironikus, vagy rosszindulatú kérdés felvetést, vagy megnyilvánulást. A propagandisták és a hallgatók között nagy érdeklődést és vitát vált ki a nemzetközi kommunista mozgalom egységének kérdése. Az egység és egyuttmüködes kérdésében aggodalmukat fejezik ki a kinai helyzet változásaival kapcsolatban. Vitatják Kínának a szocialista országok közé történő besorolását. Szerintük magatartása, politikája ennek ellenkezőjét bizonyítja. A román politikai helyzetnél az eltúlzott önállóság koncepcióját is egységbontó tényezőnek ítélik meg. Hasonló vélemény hangzik el a jugoszláv párt "külön" vonalát és gyakorlatát illetően. Nagy vita alakult ki a szocializmus-kommunizmus szakaszolása kérdésében. Ennek során vetődött fel az a kérdés is, hogy megvalósitható-e a kommunizmus egy országban. Különösen nagy a vita a nyugati kommunista pártolcnck azzal az álláspontjával szemben, hogy a szocializmus építésének időszakában nincs szükség proletár diktatúrára. Felteszik a kérdést a hnllga- * tók: ez stratégia, vagy taktika az FKP részéről? A viták folytak még az európai kommunista pártok álláspontja, az eurókommunizmusról, a közelkeleti helyzetről, Kambodzsa és Vietnam összetűzéséről, stb. tm _l Zi É _____________________- 8 -
