Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1978-05-25
pl 7 (.. ‘ A hallgatók többségét ma egyro inkább azok alkotják, akiknek a felszabadulás előtti és az utáni évek gazdasági, politikai eseményei az ellenforradalom leverése és a konszolidáció megteremtése i3 történelem. A párttag hallgatók 35 %-a 1956 után, 33 %-a 71 után lépett a pártba. Ezért a tanítás során érvek és tények sokaságára van szükség ahhoz, hogy a tnnrxizmua-leninizmust az esti egyetem követelmény-szintjén megértsék. Ez csak úgy lehet eredményes, ha a tanári kar felkészült, jól együttműködik, ha nemcsak tanit, hanem nevel is. 42 elvtárs tanit a középszintű továbbképző tanfolyamainkon, döntő többségük 34 fő, több mint 5 éve végez kerületünkben propaganda munkát. A tanári gárda.évek óta együtt dolgozik, összeforrott, alkalmas és képes a KB határozatból adódó nagyobb feladatoknak is megfelelni. Ezt biztosítja a tanári kar rendszeres továbbképzése is. Tanáraink oktató, növelő munkájukat nagy felelősséggel és hozzáértéssel végzik. Elvtársi jó kapcsolatot tartanak a hallgatókkal. A hallgatók elismerik tanáraikat, ez is feltétele a bátor véleménycseréknek. A TANÁRI MUNKA TARTALMI TAPASZTALATAI Az egyetem I. és II. évfolyamán, az ML középiskolán a központi tematikák és programok alapján folyik az oktatás. A vezetőképzőkön az oktatási igazgatóság tanszékei által jóváhagyott programok alapján dolgozunk. A tagozatunk III. évfolyamán néhány éve - kisérleti jelleggel - az utolsó negyedévben összefüggő egységben tanítjuk a magyar munkásmozgalom történetét. így módunk van arra, hogy a hallgatók a magyar anyag előtt megismerjék a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének fő folyamatát, ennek során a marxista-leninista forradalom elmélot alapvető kérdéseit, valnmint napjaink forradalmi áramlatainak harcát, feladatait, problémáit, így lehetőségünk van arra, hogy a magyar munkásmozgalom történetét a már ismert történelmi tények és elvek alapján behelyezzük a nemzetközi forradalmi mozgalomba, de egyben arra is, hogy a 60 óv (történetét, mint egységes fejlődési folyamatot értessük meg. Tapasztalataink szerint ezt á célt a tematika ilyen módosítása eléri. Az igényesebb oktató és nevelő munkát kívántuk elősegíteni azzal is, hogy az idei oktatási évben többet foglalkoztunk a szakcsoportokban az aktuális ideológiai és politikai kérdésekkolo Gondot fordítottunk arra, hogy a tagozat és a középiskola munkatervei helyesen foglalkozzanak o► lyan munkamódszerekkel, amelyek a tanárok igényesebb munkájának végzéséhez segitséget adnak. /Pl. I. évfolyam szakcsoport ülésén tárgyalták Gleizermann: Osztályok és nemzetek cimü kiadványát, vagy a II. évfolyamon a Vállalati Törvényről, vagy a III. évfolyamon a mai szociáldemokráciáról, vagy a neofasizmusról, a középiskolán a felnőttoktatás néhány módszeréről./ Ezen a viták olyan elvtársi nyilt légkörben folynak, amelyben bátran felvetik a propagandisták problémáikat, és egymásnak i3 segitséget adnak a vitás kérdések többoldalú megvilágításához. A szakcsoport üléseket éa az össztanári értekezleteke t- használjuk fel arra is. hogy a jker. PVB_legfontoaabb döntéseit a tanárok moglsmer:iék. Különösen öriil*nek~es~Tia!3Zno8bak tartják, hogy a~keruTetj információs jelentéseket rendszeresen megkapjak. Mindezeket igyekeznek az oktató-nevelő tevékenységükben felhasználni, e területen vannak még tartalékaink. A tagozaton tanító tanárok ismerik a marxizmus három alkotó részének alapító L_ _í ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*
